P. Takács Ince O. F. M.: Magyar ferences aszkeikus élet és aszketikus kiadványok a XVII. és XVIII. századra (Budapest 1942)
III. A ferences irodalom - b) Aszketikus írók és kiadványok a XVII. és XVIII. században - Lelkigyakorlatos elmélkedések
Lelkigyakorlatos elmélkedésekA magyar fcrencrendben az évi lelkigyakorlatok megtartása régi keletű. A mariánusok 1803-i statutumai azt állítják (44. old.), hogy az évi recollectio tartása a rendtartományban már 1659-től fogva polgárjoggal rendelkezik. Tény az, hogy már az. 1658-i toledói nagykáptalan sürgeti, hogy a noviciusok és a fiatal fogadalmasok 8—10 napos lelkigyakorlatot tartsanak; a többieket pedig buzdítja ugyanerre. Az 1664-i aracoeli káptalanon a generális is lelkesíti a fiatalokat lelkigyakorlat tartására. A reform mélyítésével lassankint szokásba jön a lelkigyakorlatok megtartása. Az egyes rendházak főnökei listát vezetnek a lelkigyakorlatozó alattvalóikról. 1 Az egyes konventek domus históriájából kitűnik, hogy évenként kétszer nyílt alkalom exercitiumra. Az egyik a nagyböjt elején, hamvazószerdán kezdődött és nyolc napig tartott, a másik rendesen advent első napjától kezdődhetett. A lelkigyakorlatok megkezdése bizonyos szertartásossággal történt. Legalább is annyiban, hogy a helyi elöljáró megáldotta őket, s ezzel ajkukat bezárta. Utána silentium absolutumban csak lelkieknek éltek teljes nyolc napon keresztül, fölhúzott kápával jártak. Ugyancsak áldásadás után mentette föl őket az elöljáró a silentium alól. A lelkigyakorlatozók számára minden más munka szünetelt. Ezért osztották rendesen két részre a klastrom lakóit : adventi és nagyböjti lelkigyakorlatozókra, nehogy a rendház élete és üzeme teljesen megbénuljon. Mivel II. József koráig a magyar ferences provinciák fegyelme magasan állott, azért alig van eltérés a rendes hétköznapi és a lelkigyakorlatos napirenden. A fő dolog : az éjjeli kórusozás mindkét esetben érvényben volt. A P. Kósa Jenő neve alatt kiadott Nieberle-féle Octava Seraphica kiadásában, de a többiekében is előírás, a recollectiót tartók számára a szigorú napi beosztás. Mivel ez valószínűleg a német példáról másol, azért a magyar ferences életre alkalmazott lelkigyakorlatos napirendet közlöm P. Pollotinics Benedek 1731-i kéziratos könyvéből, a Református Franciseanus-hó\. E szerint félhatkor kelés, utána hálaadás, majd a lelkigyakorlatozó a kórusra megy és szentségimádást végez. —- Félhétkor Prima, Tertia, ezek végeztével, kiki elolvassa nyolcig a következő elmélkedés pontjait. Ezt különben a konventuális szentmise alatt is elvégezheti. — Nyolc órakor elmélkedés. — Kilenckor, a kijelölt olvasmány az elmélkedés fölött. -— Tíz órakor Sexta és Nona. —• Féltizenegykor közös ebéd. Ennek végeztével és hálaadás után egy kis magábavonulás és lelkijsmeretvizsgálás történik. -— Déltől félegyig gondolkodás a lelkigyakorlat 1 Pl. Pápa 1716-tól, Andocs, 1723-tól, Búcsúszentlászló 1764-től, stb.
