Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXVIII. A montecasalei erdő. (Drámai kép Szent Ferenc virágos kertjéből, egy felvonásban) Irta: Sik Sándor, piarista

A montecasalei erdő. DRÁMAI KÉP SZENT FERENC VIRÁGOS KERTJÉBŐL, EGY FELVONÁSBAN. írta: SÍK SÁNDOR. SZEMÉLYEK : Ferenc testvér, Leó testvér, Angelo testvér, Tonio Renzo Taddeo \ rablók Két angyal. (Sziklás, erdei táj. Középen nagy bokor, amely kettéválasztja a színt. Jobbra szikladarab ; tövében, némileg védett helyen, egy rakás hamu : régi tűz maradványa. Balról, a szín legszélén, lombos fa. Közte és a középső bokor közt másik (a középsőnél kisebb) bokor. Tonio, Renzo, Taddeo rongyos, fáradt alakok, vánszorogva, mogorva arccal jönnek, bottal, lapos, rongyos tarisznyával, övükben késsel. RenZO : (botját és tarisznyáját földhöz vágja, azután leheveredik a fűbe.) Tonio: (holmiját szép csendesen leteszi, lassan száraz gallyakat keresgél, a jelenet folyamán tüzet rak, ujjasából tűzszerszámot vesz elő és meggyújtja a tüzet, aztán melléje telepszik és kezeit melengeti.) Taddeo : (a háttérben egy sziklához támaszkodva mozdulatlanul all és mogorván néz maga elé.) Renzo: Kidobtak. Hát kidobtak. Ki tehet róla? Tonio : (a tűznél térdei) Nem dobtak ki ; be se eresztettek. Az a hitvány portás barát még a kaput sem akarta kinyitni. Renzo: Szóval kidobtak. Ugy kell nekünk. Mit kezdtünk azokkal a kámzsás gazemberekkel ! Tonio: Mit tudod te azt, hogy volt! Hiszen nem is hallottad, hogy mit beszéltünk! Te csak messziről nézted evvel a nemes lovaggal itt. Persze, a nagy hősök még csak a közelbe sem mertek jönni. »Eredj csak Tonio!« »Beszélj velük Tonio!« Ilyenkor jó a szegény Tonio is. Bezzeg máskor: »fogd be a szád Tonio!« Renzo: Tán bizony nem tetszik? Egy ilyen közönséges falusi fickóra már az is kitüntetés, ha egy ilyen magunkfajta gentilhuomo azt mondja neki, hogy fogd be a szád ! Hát még az, hogy állandóan köztünk lehetsz és . . . velünk koplalhatsz. Tonio: Ugy! Köszönöm szépen, Signor szabólegény! De koldulni jó voltam! Renzo: Persze! Silány munkára silány ember való. Csak nem gondolod, hogy két ilyen lovag leereszkedik azokhoz a piszkos barátokhoz? Taddeo : (haragosan dobbant a lábával) Elég legyen ! Hitvány szemétnép vagytok mind a ketten. Nem akarok több fölösleges szót hallani. Renzo : Szolgálatodra, nemes lovag. Ez az előkelő úri hang igazán nagyon félelmetes lehetett annak idején Bibienában, amikor még sereg szolga leste a pillantásodat. De itt az erdőben .. . Taddeo : (fölemelt ököllel feléje ugrik) RÖVID SZÜNET. Renzo: Szóval kidobtak bennünket! SZÜNET.