Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XII. Szent Ferenc és fiai a magyar kódex-irodalomban. Irta: Dr. Vargha Dámján O. Cist.

Szent Ferenc és fiai a magyar kódex-irodalomban. Irta: VARGHA DÁMJÁN. O. Cist. zent Ferenc fiainak magyarországi működésében a történelmi századok folyamán egybeolvadt a »misszió« és a »tudomány« fogalmának tartalmi köre és pedig az ellentét kizárásával. Az a tudomány, mely Szent Ferenc fiainak — leányainak — kezeírásában nemes büszkeségünkre a magyar irodalom kezdő századaiban törlejtve, reánk maradt, a lélek és a szellem tudománya. Az egyéni lelki elmélyedés, Istenben való elmerülés és az igehirdetés szolgálatában állanak Szent Ferenc fiai és ezen nyugszik mindaz, amit önmaguk, vagy a lelki gondjaikra bízott magyar nép oktatása, nevelése céljából magukénak vallanak. Szent Ferenc fiainak irodalmi munkássága egyszerű, mint maga Szent Ferenc, és a lélekre vonatkozik, mint az ő egész élete; célja is a földi élet megszentelése, a terhek könnyítése, a szenvedések elviselése, szóval a lelki eszményekhez való felemelkedés, a szent Szegény (Poverello) apostoli lelkülete szerint. Nincs ebben egy pillanatra sem a »tudomanynak kydessege«, éppen azért fel-»fuualkodot«-tá sem tesz, amint nem tette Szent Ferencet és első fiait. Mindaz a becses kézirat, ami ferences író kezemunkájában reánk maradt, magán viseli a nép »barátainak« szellemét. A legtisztább hittételeket hirdették és írták a földi és az örökélet igazságaként. A magyar irodalom és történelem büszkeségével hangoztatjuk Márk provinciális atya érdemeit krónikás följegyzéseiben ; majd Kétyi Egri Jánosét a Dubnici krónika lapjain írt »személyes élmények kedvességével átszőtt« és főleg nagy Lajos királyunk belső körének otthonos ismeretét eláruló adatait (1345—1356. évekre vonatkozólag); édes örömmel magasztaljuk a székesfehérvári minister provinciálist, aki az Úr 1310. évében kiskarácsony ünnepén »jézus« nevének erejéről tartott beszédét a (név betűivel kezdett) vázlatsorok szerint öt sorban magyarul is papírra vetette és ezekben az első magyar szónoklat-szerkezetet reánk hagyta. így szólhatnánk tovább más adatok emlegetésével. Szent Ferenc halálának 700-ados jubileumi évfordulóját ünnepli a magyar irodalom is azzal, hogy felsorolja kolostori irodalmi érdemeiket és mintegy lélekben megkoszorúzza az elismerés hervadhatatlan babérleveleivel az írók homlokát... A magyar kódexirodalom maradványai között 18 származik ferences kezektől és ezek a következők: 1. Ehrenfeld-Jókai-, 2. Virginia-, 3. Simor-, 4. Lobkowitz-, 5. Lázár-, ezekhez 6.-ul csatlakozik az Érdv-kódex, melyet karthausi szerzetes írt ugyan, de benne Szent Ferencről és Szent Kláráról külön prédikációt találunk. Ezért a föntebbiekkel együtt azon csoportba illesztjük, amelyeknek lapjain Szent Ferencről, vagy rendjéről érdemes szövege-