Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

VII. Szent Ferenc jelentősége a világtörténelemben. Irta: Turi Béla

az emberi lélek viszonyának tükre, melyet Krisztus tartott elénk. De az evolúciós tudománynak, a formákat támadó etikának és a kulturális fejlődésnek mégis lett valami olyan hatása is, hogy érzéket nevelt az emberekben a szellemiség iránt. A szellemi kultúra a belső élet megtapasztalására utalt. Ezen tényezők összhatásaként a lelkiekre is szomjazó ember a szorosan vett vallási életben is a bensőséges irányt fogta meg, mely belül építi a lelket és benne az Isten templomát. A kultúrembert megragadta tehát a léleknek ama belső gazdagsága, melyet szent Ferenc szegénysége és lelki egyszerűsége hordoz. Nem érti ugyan hogy szent Ferenc miért lakott akkora sziklaüregben, hogy csak összezsugorodva fért bele, de tetszik neki, hogy ilyen milieuben is dal fakad ajkán. A léleknek szent Ferencben felszárnyaló szabadsága is megragadja a modern embereket. Mikor a kultúra mind távolabb viszi a természettől, mikor erkölcsi erők helyett társadalmi konvenciók pókhálószálaiba kapaszkodik, mikor élete értéktelenségének és érthetetlenségének kétsége nyomja le, akkor megdöbbenti és felfrissíti szent Ferenc egyénisége, ki énekel a naphúgáról, aki beszél a madarakhoz, aki társalog Istenével. Megszereti a Szentet, aki semmit se hurcol magával az élet nyűgéből és a lélek ereje pedig teljességében kifejlik benne. Megérti, hogy a vallás a maga formáival nem megnyirbálója a lélek szabadságának, hanem csak kerete. Szent Ferenc lelkéből a szellem és élet zúgása csap feléje s érti, hogy miért mondja az írás, hogy a betű öl, a szellem éltet. így a mindenét otthagyó s a világról teljesen lemondó, a Szegénység Úrnőjének szolgálatába állt szent Ferenc lelkületén át kezd a modern ember is tökéletesebb képet alkotni az Istenről, a lélekről, a világról. Világszemlélete helyes látószögbe igazodik be. Szent Ferenc egyéniségének szemlélete segíti őket ezen igazodásban s így jut valami egészen különleges szerep szent Ferencnek ma is abban, hogy az emberek a lelkiséget felismerjék és megszeressék. Szent Ferenc kezdi újra megértetni az új idők emberével az evangéliumot, mely imígyen szólt: »Ne aggódjatok életetekről, mit esztek, testetekről, mibe öltözzetek. Nem több-e az élet az eledelnél és a test az öltözetnél. Tekintsétek az ég madarait, a ti mennyei Atyátok táplálja azokat. Nem vagytok-e ti annál becsesebbek. Tudja a ti Atyátok, hogy mindezekre szükségtek vagyon, de mindezeket a pogányok keresik. Keressétek ti azért először az Isten országát és az ő igazságát: ezek mind hozzáadatnak nektek<'. Mindenekelőtt és először az Isten országának keresését: ezt a lelki, de egyben szociális programmot hirdeti szent Ferenc ma, úgy mint példájával hirdette a XIII. században és fogja hirdetni mindenha. Milyen fenséges hivatás az emberiség történetében! És betöltheti-e ezt valaki több eredménnyel, mint az, aki leghívebb képmása lőn Krisztusnak a keresztény emberiségnek immár közel kétezer éves történetében ?