Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)
XXIV. A harmadik rend történelmi méltatása. Irta: P. Unghváry Antal O. F. M
Ferencet a világi bűnbánóknak egyre nagyobb tömege vette körül s így felmerült a szüksége annak, hogy ezek számára egységes regulát írjon, mert eddig csak szóbeli utasításait és életelveit tartották szabálynak. Ferenc meg is írta a regulát, de hogy mikor és hol, azt biztosan nem tudjuk. Nagyon valószínű, hogy a szabályzatot Ugolini biboros segítségével és közreműködésével állította össze és úgy látszik, a florenzi harmadik rendieknek adta azt át. A regula címe: >Memoriale propositi fratrum et sororum de Poenitentia in domibus propriis existentium.« Szent Ferenc ebben még nem nevezi a regula szerint élőket harmadik rendieknek, hanem csak bűnbánóknak. A harmadik rend elnevezés későbbi keletű. Ez a regula, amelyet III. Honorius pápa szóbelileg megerősített, nem maradt ránk, de csaknem teljes bizonyossággal feltehető, hogy ennek az alapján készült az 1228-ból származó terciárius regula, melyet Sabatier fedezett fel. Ez a regula az imára és a böjtre vonatkozó parancsokon kívül megkívánja, hogy a harmadik -rend tagjai egyszerűen ruházkodjanak, a táncmulatságoktól és színielőadásoktól tartózkodjanak, egymásnak épülésére legyenek, a szegényeket és betegeket segítsék, az adósságot fizessék meg, idejében készítsenek végrendeletet, békítsék ki a civakodókat, fegyveresen ne járjanak és ne esküdjenek szükség nélkül. Ami az organizációjukat illeti, két miniszter kormányozza őket, akik a pénztárossal együtt évenként változnak. Említés történik még a regulában a vizitátorról, aki a szervezetre felügyel és egy szerzetesről, aki a tagok előtt konferenciákat tart. A miniszterek és a vizitátor világi harmadik rendiek, a konferenciákat tartó szerzetesnek pedig nem kell feltétlenül ferencesnek lennie, hanem lehet bármely más szerzetesrend tagja. Bár ez a regula mindenfelé elterjedt, hova-tovább az egység hiánya kezdett mutatkozni, aminek megvoltak a maga okai. így többek között az a tény, hogy a regula nem kötötte a harmadik rendieket az első rendhez, hanem csak mint a rendtől különálló bűnbánókat kezelte őket (még nem is nevezte őket harmadik rendieknek), módot adott arra, hogy a világi miniszterek, vizitátorok és más rendbeli szerzetesek vezetése alatt egyik-másik helyen az eredeti regulába sok változást vezettek be és megbolygatták annak egyöntetűségét. A harmadik rendiek az első rendtől független, autonom szerveSZENT FERENC MEGALAPÍTJA A HARMADIK RENDET. (Luca della Robbia )