Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)
XXII. A ferencesek vallási és politikai küldetése a Szentszék szolgálatában a XIII. században. Irta: Dr. Balanyi György, piarista
a corsicai és szardiniai ferenceseknek, hogy Péter király és a lázadó szicíliaiak ellen hirdessenek keresztes hadjáratot. 1) Ezzel az utolsó akkorddal végződött a pápaság és császárság harmadik nagy küzdelmének harmadik felvonása. 2. Követi szolgálatok. A keresztes hadjáratok hirdetése mellett követségjárásban serénykedtek legtöbbet a testvérek. A XIII. századi pápaság diplomáciájának ők voltak a legügyesebb és leghasznavehetőbb képviselői. Pedig ez nagy szó, mert a szentszék külső vonatkozásai éppen a XIII. században bámulatos mértékben megsokasodtak s a nyugati és keleti kereszténységen túl az ázsiai, sőt afrikai mohamedán és pogány világ egy részére is kiterjedtek. Hiszen erre az időre esik a keresztes hadjáratok és a kibontakozóban levő szellemi és erkölcsi újjászületés felduzzadt energiafölöslegének kiáradásaként a missziós gondolat új életre kelése. IX. Gergely és utódai bámulatos szívóssággal vetették rá magukat a közel és távol kelet katholizálására. Merész, sok tekintetben talán fantasztikus terveik úttörői és leghívebb valósítói a dominikánusok mellett a franciskánusok voltak, kiket vándormadárösztönük és tökéletes lelki függetlenségök egyenesen predesztinált erre a hivatásra. Nem csoda tehát, hogy a pápák első sorban közülük választották a keleti mohamedán és pogány világ fejedelmeihez küldendő követeiket. Az egyiptomi és sziriai szultánokkal nem ís érintkeztek mások, mint ferencesek útján. 2) a) Szent Ferenc fiainak diplomáciai szereplése mindjárt a rend kialakulása után megkezdődött. IX. Gergely pápa ugyanis, mihelyt elsimult a császárral kitört első viszálya (1230. augusztus 28.) merész dologba fogott. Nem kevesebbet tervezett, mint az előázsiai és afrikai mohamedánság összes fejedelmeinek keresztény hitre térítését. E célból 1233. folyamán két vagy több Ferencesből álló követséget menesztett Melek-el-Asceraf V damaszkuszi, a Szent Ferenc élettörténetéből ismert Melek-elKamel egyiptomi, Melek-elAsziz aleppoi és Alaoddin-Kaykobad ikoniumi szultánokhoz, Coelestis altitudo kezdetű bullájában kifejtette előttük a keresztény vallás főbb tételeit és lelkes szavakban kérte őket, hogy levélvivőit fogadják szeretettel s hallgassák végig figyelemmel, mert kizárólag az ő és alattvalóik lelki üdvösségének munkálására küldötte őket. : }) Három hónappal később hasonló követségeket küldött a bölcseségéért, igazságosságáért és bőkezűségéért méltán magasztalt Mostanser Billah bagdadi kalifa és a marokkói »Miramolin« udvarába is. 4) A követségek természetesen nem jártak közvetlen sikerrel, de annyi eredményök mégis volt, hogy új területeket nyitottak a franciskánus apostolkodás számára és egybenmásban könnyítettek az ottani keresztények helyzetén. A fölkeresett uralkodók közül egyelőre csak az ikoniumi szultán viszonozta a követséget: egyik keresztény alattvalója, Gabrai jános útján szövetséget ajánlott a pápának a Szentföld visszafoglalására. Az ügy további fejleményeiről azonban nem tudunk semmit. 5) Két évvel rá egy újabb mohamedán hatalommal, a tuniszi királysággal lépett érintkezésbe IX. Gergely. 1235. május 15-én kelt levelében tudatta Vahia-Abuzakaria királlyal, hogy a követei, két genovai ') Sbaralea i. m. III. 519. s k. I. — s) Golubovich i. m. II. 293. 1. — 3) Sbaralea i. m. I. 93. s kk. 11. Golubovich i. m. I. 162. s k. 1. ; II. 295. s kk. 11. — x) Golubovich i. m. II. 300. 1. — s) U. o. II. 298. 1.
