Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXII. A ferencesek vallási és politikai küldetése a Szentszék szolgálatában a XIII. században. Irta: Dr. Balanyi György, piarista

búcsút ígértek mindenkinek, aki a pogányok ellen fegyverre kel.') A pápa a maga részéről azzal is iparkodott előmozdítani Bertalan testvér fáradozásainak sikerességét, hogy az összes cseh, lengyel, morva és osztrák egyházi hatóságoknak figyelmébe ajánlotta őt és lelkökre kötötte nekik, hogy mindenütt illendően fogadják, kegyesen bánjanak vele és gondoskodjanak számára legalább négy emberből és ugyanannyi lóból álló kíséretről (1257. jan. 29.)

2) Mivel azonban egyes kereszthirdetők inkább kapzsiságból, mint buzgóságból több keresztest pénzért fölmentettek fogadalmuk alól, a szentatya szigorúan megtiltotta, hogy ezentúl a szentszék külön engedélye nélkül bárkit fel merjenek menteni.

3) Hogy Bertalan testvérnek és társainak fáradozása nem volt hiábavaló, arra legjobb bizonyság, hogy 1263-ban Voiselg, majd kevéssel utána Svarno személyében már keresztény uralkodók léptek Litvánia trónjára. Bár az is igaz, hogy a litván nép megtérése csak közel másfél század múlva következett be. f) A pogányság mellett az eretnekség volt a másik front, melyen a XIII. századi pápaságnak állandóan védekeznie kellett. Bár a veszély nagyja a húsz esztendeig (1209 -1229.) tartó albiai háborúval elvonult, tennivaló utána is akadt bőven. Felsőolaszország és a Balkán továbbra is vulkanikus talaj maradt. Különösen Felsőolaszország hemzsegett az eretnekektől. Jellemző, hogy az egykorú Bourbon István több mint hatvan eretnek felekezet nevét ismeri.

4) A pápák egyfelől az inkvizicióval, másfelől meg fegyverrel védekeztek a veszedelem ellen. Időről-időre, ha már nagyon megnőtt az eretnekek vakmerősége, keresztes hadakat küldöttek rájok. így tett például IX. Gergely pápa, aki 1238-ban megparancsolta a magyar provinciálisnak, hogy az eretnek II. Asen jános bolgár cár (1218—1241.) ellen fegyverkező IV. Béla támogatására Magyarországszerte hirdessen keresztes hadjáratot és egyben felhatalmazta, hogy a már jelentkezett keresztesek fogadalmát ilyen értelemben módosítsa.

5) Még nagyobb nyomatékkal léptek fel IX. Gergely utódai: IV. Ince és IV. Sándor az olaszországi eretnekek ellen. Az előbbi az anconai tartományban és Umbriában, az utóbbi pedig egész Olaszország területén keresztes hadjáratot hirdettetett ellenök s a hadjárat résztvevőinek ugyanolyan búcsút Ígértek, mint a Szentföldre indulóknak.

6) g) Nem kevésbbé jelentékeny szolgálatot tettek Szent Ferenc fiai, ha nem is az egyház, legalább a pápaság ügyének azzal az elszánt készséggel, mellyel az utolsó Hohenstaufokkal folytatott küzdelmükben a pápák oldalára állottak s érdekeik védelmére időről-időre keresztes hadakat toboroztak. Nem kétséges, hogy IX. Gergelynek és utódainak nagy küzdelmökben ők voltak leghasznosabb szövetségeseik.

7) A pápák is tudatában voltak ennek s bőven igénybe vették szolgálataikat. így IX. Gergely a hatalmas II. Frigyes császár második kiközösítése után (1239. március 20.) az összes rendtagoknak megparancsolta, hogy a kiközösítő ítéletet minden vasár- és ünnepnap harangzúgás mellett hirdessék a népnek.

8) IV. Ince pedig a lyoni zsinat után, mely a l) Sbaralea i. m II. 64. I. — 3) U. o. 187. s k. I. — 3) U. o. 225.1. - 4) Hefele H.: Die Bettelorden u, das religiöse Volksleben Ober- und Milleliialiens im XIII. Jahrhundert. Leipzig—Berlin, 1910. 28. 1. -5) Theiner A. : Monumenta hist. Hungáriáé. I. Róma, 1859. 167. 1. — 6) Sbaralea i. m. I. 716., 756., II. 63. I. — 7) Holzapfel H.: Manuale históriáé ord. Fr. Min. Freiburg, 1909. 188. s k. 1. Hampe K. : Kaisergeschichte im Zeitalter der Salier und Staufer. II. Aufl. Leipzig, 1912. 263. 1. — 8) Sbaralea i. m. I. 260. s kk. 11.