Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XXI. Ferencesek és a Szentföld. Irta: P. Takács Ince O. F. M

vágytól űzetve, Sziria vidékére távozott. Ezek a források azonban csak arról szólnak, miként került Szent Ferenc Melek-el-Khamil szultán színe elé. Már most tekintettel arra, hogy a Sziria név alatt foglaltatik az akkori fogalmak szerint Palesztina is, nincs kizárva, hogy Damiette felé vándoroltában, vagy onnan jövet ellátogatott a szent helyekre is.

1) Különben is Angelus Clarenus, a spirituálisok vezérférfia állítja 1314. körül,

2) hogy »a szent helyek látogatására« is ment a tengerentúli részekre, nemcsak a hitetlenek megtérítése végett. Hogy Szent Ferencnek kellett lennie a Szentföldön, a mellett bizonykodik az ő lelkivilága és eszmeköre. Csak az a Francesco rögtönözhetett oly páratlanul gyermekded, idillikus jelenetet Greccioban karácsony ünnepén (1223), aki tényleg látta is Betlehemet, ott imádkozott és lelkében felújította az első betlehemi éjszakának mindenkit lenyűgöző báját. Csak az a Ferenc szerethette oly lángolóan a Megfeszítettet, aki végigjárta Jeruzsálemben a fájdalmak útját. E két hely keltette mély érzés és tisztelet azt bizonyítja, hogy Szent Ferenc járt Palesztinában. Rendjének is szellemi örökségül hagyta mindkettőt; s így lőn, hogy a Bambino és a Via Crucis Szent Ferenc rendjének kiváltságát és ismertető jeleit képezik. 2. Szent Ferenc rendje már úgyszólván bölcsőjében tanyát ütött a Szentföldön. Fr. Jordánus a Fano Chronikájából tudjuk, hogy már 1217 ben vagy 1219-ben Illés testvér rendeltetett a tengerentúlra miniszterré.

3) Attól az időtől fogva kisebb, XIII. századbeli megszakításoktól eltekintve, a Poverello fiai egészen napjainkig szakadatlanul ott működnek. Már 1230-tól kezdve a rendi testvéreknek templomaik, oratóriumaik vannak. Erre enged következtetni IX. Gergely pápa (1227—1241.) Si Ordinis Fratrum Minorum kezdetű bullája (1230. febr. 1.), amely szerint már állandó letelepedésről beszélhetünk. Ugyanazon Gergely pápa 1238-ban Credentes kezdetű brevéjében épen olyan búcsúkkal ruházza fel a szent helyeken tartózkodó ferencrendieket és döméseket, mint azokat, kik a Szentföldnek segítségére sietnek.

4) Állandó megtelepedésüknek erős bizonyítéka az a tény, hogy a keleten is kegyetlennek ismert Bibars szultán (1260— 1277.) több fermánt (szultáni leirat) adott a ferenceseknek,

5) melyek biztosítják védelmüket a hatóságok részéről;

0) sőt már annyira ismeretesek akkoriban, hogy ugyanazon Bibars szultán a hirhedt asszasszinok (mohamedán felekezet) 12 tagját ferencrendi ruhába öltöztette és egy genovai hajóra ültette azzal a küldetéssel, hogy öljék meg I. Károly szicíliai (1265—1282.) és III. Fülöp (1270 — 1285) francia királyt.

7) Népszerűségük és elterjedtségük révén a ferencesek mindenütt ott vannak; jó és balsorsban osztoznak Palesztina lakosságával. Nem csoda, hogy midőn 1291-ben a kereszténység és a latin uralom utolsó mentsvára Akkon (Ptolemais) arab kézre került s a ferencesek is a győ') Politikailag Sziria alatt értendő ez időben az Egyptomtól egész Antiochiáig íerjedő földrész, mely az egyptomi arab szultánok uralma alatt állott egész 1517-ig. 3) História Septem tribulationum, P. Golubovich Bibliotecajában : I. k., 1906. 56 old.. 3) Analecta Franciscana I. 1885. 4—5. old.: v. ö. Archívum Franciscanum Historicum I. 1908.5. old. *) Biblioteca I. 160., 180. 5) Kiket a mohamedán hatóságok frank szerzeteseknek vagy fratres de corda-nak neveznek. 6) Biblioteca I. 282. 7) Biblioteca /. 300—301.