Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XX. A ferences missiókról. Irta: P. Schrotty Pál O. F. M

érseke védelmet kért a pápától a német lovagrend ellen. Egyébként is nagy szenvedéseknek voltak osztályrészesei a ferencesek. 1235-ben Vilna közelében 36-ot közülök megöltek a pogányok. Mikor aztán 1386-ban Jagelló király maga is fölvette a keresztsége! és népének megtérítését mindenképen előmozdította, jobb napok virradtak a hittérítőkre is. Első püspökük Vaziló András ferences volt. Kiváló apostoluk volt Ladislaus a Gielnow, kit az Anyaszentegyház boldogainak sorában tisztelünk. Már előttük, 1261-ben Marienwerder püspöki székében P. Albert nevű ferencest találjuk, ki Riesenburg városát alapította. /1 KÖZÉPEN SZENT D1DÁK, A KANÁRI-SZIGETEK APOSTOLA (f 1463); BALOLDALT KAP1SZTRÁN SZENT JÁNOS ; JOBBOLDALT MARCHIAI SZENT JAKAB. Hasonló sorsra jutottak a lappok közt folytatott missiós munkálatok, melyeket a XV. század vége felé kezdeményeztek Svédország és Norvég franciskánusai. Nagy érdemeket szerzett magának különösen P. Petri Fülöp stockholmi franciskánus. Európának többi részében, kivéve Dél-Spanyolországot és Korzika szigetét, mindenütt az Evangélium szelleme diadalmaskodott. Korzika sziget lakóit, kik néhány keresztény igazsággal elkeveredett őspogány vallásnak hódoltak, még Parenti János igyekezett megnyerni Krisztusnak. A XIV. században Mundinus de Bologna és a XV. században boldog Antonio de Stronconio működtek itt nagy eredménnyel és sikeresen be is fejezték a nagy művet. Spanyolországot, tudjuk, még maga Szent Ferenc működése szentelte