Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVIII. A ferences szónoklat szelleme. Irta: Brisits Frigyes 0. Cist

BR IS I TS FRIGYES O. CIST.: A FERENCES SZÓNOKLAT SZELLEME Albach Szaniszló beszédjének a hit és felvilágosultsás

1) ütközőpontjain felépült világával, a XIX. század forradalmi gondolkodásának küszöbén úgy hat, mint a távoli nagy, középkori ferences szónokok késői tanítványa, aki a gondolat pusztító, pogány gazdagságát, ezt az új eugobiai farkast akarta Szent Ferenc-i lélek kultúrájának egyszerű alázatával megszelídíteni. V. Végelemzésben mit jelent a ferences szónoklat a katholikus prédikáció egyetemes történetében? Ha szabad így mondani: szónoki lélek-táj szempontjából felfedezte a társadalmi ember-típust. A szónoki megismerés alaptételévé az empirizmust tette. Módszerében megteremtette az induktív irányt. Világszemléletében a voluntarizmust vezette be. Mindezek összefoglalásaként pedig a szent beszédet az élet közelségébe állította, egész szellemében életszerűvé frissítette. Ezeket a ferences jegyeket a szónoklat történeti fejlődése idővel természetesen magába szőtte, felélte s még ma is éli. S így történeti eredményei lassan összemosódtak azokkal a szónoki irányokkal, amelyeket a többi rendek s kiválóbb szónoki egyéniségek teremtő ereje fejlesztett ki. A ferences szónoklatnak azonban így is maradt valami szellemi érzet-eleme, amelylyel még ma is kiérzik a prédikációknak ma már egészen kialakult összhangjából. Az evangélium világából vett hasonlatra gondolva, a prédikáció többi irányai benn harcolnak Jeruzsálemben az írástudókkal, farizeusokkal, szaduceusokkal, Nikodemusokkal. Ezek a prédikációk válnak a százados hivő igéivé, a látni tudó vak imádó csodálkozásává, a jobb lator megtérő perceivé, a kételkedő Tamás hitévé és a megtérő Szent Pál zseniális gondolataivá. A ferences igék pedig mint szelid, alázatos parabolák járnak künn az utakon. Értik őket a halk kalászok, a naiv madarak, a szűz liliomok. Elébe mennek a tékozló fiúknak, megpihentetik az élet fáradt pásztorait s tanítják a nyolc boldogság szépségeit. Csitítják a tengert, ha fáj neki a hullám s megvigasztalják az olajfák éjszakáit, ha végigreszket rajtuk a zöldcsütörtök éjszakájának magányos könnye. Ök maradnak, ők lesznek az örök Cedron-patak, amelynek mély, alázat-vizén mennek át minden idők apostolai, akik a Táborhegy fényéből indultak el a getszemani árnyékokon át, a tudás fájdalmas zsoltáraival ajkukon, ki az élet emmauszi útjaira, ahol csak egy igazság ragyoghat — az örök, lemondó, mindig égő szerafikus szeretet. * * Ecce beate Pater noster, simplicitatis studia conata sunt magnifica tua facta utcunque laudare, ac de innumeris sanctitatis tuae virtutibus vei pauca pro tua gloria referre in medium.

2) ') I. m. 161. 1. — -) Vita Secunda S. Francisci C. CXLVIII.