Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)
XVIII. A ferences szónoklat szelleme. Irta: Brisits Frigyes 0. Cist
állítani. Szent Ferencnek nem kellett a tudományos gondolat, nem keresett semmiféle művészi stílust. Neki boldog, harmonikus, a világ rendjéből a természetfölötti rendbe lépő ember kellett. Szent Ágoston azt mondotta az emberről : Grande profundum. Szent Ferenc gondolatvilágában az ember derűs, gyönyörűséges titok, az egyetlen csoda a földön, akinek az a dolga, hogy örömben nyíljék ki. Az ő eszményei az evangéliumban a pásztorok, akik nem sokat tudtak, nem sokat láttak, de övék volt a három legnagyobb dolog a világon: jó volt az akaratuk, békességes volt a szívük és látták az Urat. így állítja elénk szónokoló alak- ^ d .Do qui discordes a Christo, prius exsti- SZENT FERENC PORCIUNKULA ELŐTT. terant a salute lonquinqui. l) Saba- (George Claudes.) tier félreértette Szent Ferencet. Nem a vallási subjectizmus első hirdetője volt ő. Benne csak a természetfölötti világérzés túláradása hömpölygött gazdagon s azt akarta, hogy a lélek rendjébe öltözzék át a világ. A renaissance költő életérzésének jeligéje ez volt: O saeculum! 0 litterae! Iuvat vivere Szent Ferencé csak ez: Deus meus et omnia! így csak az tudhatott szólni, aki megfejtette az életet, aki már nem az élet távolságából nézett az ég felé. Federernek igaza volt: Ó, ha Szent Ferenc ma hozzánk jönne!... III. Szent Ferenc halála után a ferences szónoklat mondhatni minden országában tipikus változáson megy át. ') S. Bonaventura: Legenda Maior. c. III.
