Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XVII. Rogérius Bacon és a tapasztalati tudományok. Irta: Dr. Mester János

Tamás, ki 1270 körül tanítja Oxfordban a természettudományokat, nagyrabecsüli az induktív módszert. Sokan őt is bűbájosnak tartották, a többség azonban szerette és 1275-ben tartományfőnök lesz. Alatta bizonyára nem volt rossz dolga a fogságra ítélt Rogeriusnak és segítségével erősödött az oxfordi irány. A földrajz történetében is nevezetes szerepet játszik Rogerius. Keresi az éghajlatok különbségének okait; térképen megrajzolja a városok földrajzi szélességét, hosszúságát, a folyók medrét, az országok és tengerek határát. Ez alkalommal említi a pápának, hogy egy tudós társaságnak fel kellene mérnie az egész földet és pontosan meghatározni ezeket a hozzávetőleges adatokat. Bizonyítja a föld gömbalakját és ez alkalommal leírja Columbus Kristóf számára Amerika felfedezésének a gondolatát. Rogeriust a XIV—XVI. században nem idézik, hanem a műveit, főgondolatait bőségesen ollózzák, lopkodják. így Pierre d'Ailly » Imago mundí* c. művében sokat szószerint kiír Bacon földrajzából, többek között azt is, hogy Kelet Afrika közel fekszik (accedens valde) Nyugat-Indiákon és a tenger a kettő között nem széles. (Non est magnae latitudinia) Columbus Haitiből írja a spanyol királynak, hogy olvasta Pierre d'Ailly művét és sokat gondolkozott rajta. A csillagászatban Aristoteles ellen tanítja, hogy az égi testek anyaga SZENT FERENC A BÁRÁNYKÁVAL. ^tíi különbözik a föld anyagától. Ezt (Rossignoii szobra) a tétel

t Galilei fejti ki később és a mi korunkban a spectralanalysis fényesen igazolta. Ptolomeusnak szemére hányja, hogy érzékeiben bízva megcsalódott (Sensum imitando decipiebatur), Rogeriust hosszú tapasztalata megtanította, mennyire kell ügyelnünk az érzéki csalódásokra. Szól az égi testek köbtartalmáról, helyzetéről, távolságáról és megemlíti, hogy a csillagok mozgását lehetne jobban is magyarázni. Az időszámításban mindent ismer, amit a görögök, zsidók, arabok és keresztények tanítottak, maga is készít táblákat. Feltűnteti az egyházi naptár hibáit és kijelenti: »a Szentírás szövegének megrontása mellett ez a világ tűrhetetlenebb tévedése«. Ezen a téren is háromszáz esztendő mult el, míg a szava meghallgatásra talált. XIII. Gergely tulajdonkép Rogerius érveit fogadja el, mert Pierre d'Ailly és Nicolaus Cusa nem tudtak többet mondani.