Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XIV. A klasszikus ferences theologia. Irta: Dr. Schütz Antal, piarista

nak, sőt kihasználásnak tárgya. Maga Szent Tamás is sűrűn idézi, sőt már a maga Summájának előszavában valószínűleg ő reá gondol, mikor a maga konciz rövidségét szembeállítja mások terjedelmességével, akik fölöslegesen halmozzák a kérdéseket, artikulusokat és érveket. Sokat használják már abban a korban Regensburgi Berthold, Beauvais-i Vince, Nagy Albert, Guido de Eleemosyna (az első ciszterci párisi tanár). Közvetlen tanítványainak legtöbb művéről és tudományos alakjáról csak a legújabb energikus kutatás kezdi leverni a századok sűrű porát. Ezek között ma már eléggé ismeretesek a már említett Melitona-i Vilmos, egyik első utóda a párisi tanszéken (1248 óta), de la Rochelle János (Joannes de Rupella fl245), kinek kiválóságát hirdeti a Summa de anima, sokat használt jeles lélektan (a valaha Sándornak is tulajdonított Summa de virtutibus-nak Szent Bonaventura utáni író a szerzője), főként azonban maga Szent Bonaventura, aki a Lombardus Sententia-inak II. könyvéhez írt kommentárjának előszavában két helyen is kiemeli, hogy híven az ő mesterének és atyjának, a boldog emlékű Sándor testvérnek nyomdokain akar járni: »Pater et magister noster bonae memoriae frater Alexander in nulla harum [sc. opinium] ilium [sc. Lombardum] sustinuit, sed potius contrarium sensit, cuius vestigiis praecipue inhaerere propono« (Opera Omnia ed. Quaracchi II. 1. és 2.) S csakugyan Bonaventura akárhány helyen szinte egyszerűen csak ismétli mesterét — természetesen a maga géniuszának teljes megőrzésével. 4. §. Szent Bonaventura és tanítványai.

1) Szent Bonaventura született 1221ben Bagnorea ban, Toscanaban. Neve eredetileg Joannes Fidanza; a Bonaventura (jószerencse) név a súlyosan beteg gyermek Szent Ferenc közvetítésével történt csodás gyógyulásának emléke. 1240 körül anyja fogadalmához híven belépett Szent Ferenc rendjébe. Párisban Halesi Sándor tanítványa volt, majd 1248 -57 a párisi egyetemnek tanára. Legtöbb tudományos munkáját ekkor írta. Szent Tamással itt benső barátságban volt, vele együtt védte ki diadalmasan Saint Amour-i Vilmosnak a kolduló szerzetesek és azok egyetemi tanársága ellen intézett ismert támadásait. 1257-ben, alig 36 éves korában igen súlyos helyzetben át kellett vennie a rend egyetemes kormányzatát, melynek körültekintő bölcs kezelésében kiérdemelte a második rendalapító nevét. 1273-ban X. Gergely megtette bíborosnak és magával vitte a II. lyoni zsinatra. A zsinatnak Szent ') Irodalom : A főforrás Doctoris Seraphici S. Bonaventurae Opera Omnia édita studio et cura PP. Collegii a S. Bonaventura. Ad Aquas Claras (Quaracchi) prope Florentiam. 10 kötet (1882—1902); a tudós világban egyértelmű dicsérettel elhalmozott mintaszerű kiadás, rendkívül értékes bevezetésekkel és scholionokkal. Ezzel természetesen elavult minden előző Bonaventura kiadás. A 10. kötet tartalmazza az életrajzot és általános jellemzést. — Jó összefoglalások: H. Lemmens Der h. B. Kempten 1909. F. Palhories S. B. Paris 1913 (La pensée chrétienne). E. Gilson La philosophie de S. B. Paris 1924. — Továbbá Franziskanische Studien VIII (1921): Festnummer zur Siebenhundertjahrfeier der Geburt des h. Kirchenlehrers Bonaventura. Tanítványairól : Bonavent. Opera Omnia I proleg. LX1V. kk. - Fr. Ehrle Petrus Johannis Olivi, sein Leben und seine Schriften (Archiv f. Lit. und Kirchengesch, des Mittelalters III (1887). — De humanae cognitionis ratione Anecdota quaedam Ser. Dris S. Bonaventurae et nonnullorum ipsius discipulorum. Quaracchi 1883.