Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)
XIII. Meglátások Szent Ferencről. Irta: Dr. Burka P. Kelemen O. F. M
körül gyönyörű harmóniába olvadt a világ és szeme a legapróbb lényen is mély jelentőséget fedezett fel, mert az isteni szeretet kisugárzása volt neki minden. Igaza van Túri prelátusnak, hogy a szellemileg túlterhelt, de a lelkében üresen hagyott embert megragadja a léleknek ama gazdagsága és szinte korlátlan szabadsága, amelyet Szent Ferenc körülhordozott s amely semmit sem hurcol magával az élet nyűgéből. Csoda-e, hogy egy nem katholikus író, Julius Hart a legboldogabb embernek nevezte a földön éltek között 1) ezt a Hettinger szerint paradicsomi lelket, 2) aki tényleg tudott boldog lenni s akinek mindig életörömben úszott a lelke, annyira, hogy Keppler püspök bájos nevezettel a szent derű virtuózának mondja őt. : i) Sőt, ha boldogságról van szó, — Prohászka püspökkel szólva 4) — a statisztika néma, de ha megeredne egyszer e részben is szava, kíváncsi volnék megtudni, vájjon több boldogságot hozott-e e földre a szövőgép vagy Assisi Szent Ferenc, kinek nyomában az emberek érezték, hogy a virágok édesebben illatoznak, a madarak kedvesebben énekelnek, a nap fényesebben süt s a csillagok sejtelmesebben ragyognak. Szinte természetesnek találjuk és fölértjük Arezzoi Guidot, aki így sóhajt feléje: Ó Szent Ferenc! a világ megvakult s a szemevilágát ismét visszaadtad; bélpoklos volt s meglisztítottad; halott volt s életre támasztottad ; a pokolba sülyedt s az égbe ragadtad. A protestáns dr. Kari Hasétól is elismert r') világtörténelmi egyénisége tényleg úgy tűnt föl a XIII. század horizontján, mint az evangelium heroldja, aki — Naumann véleményeként — Európában leghatalmasabban élte át az evangéliumot. 0) Felder írja: minden ideálja és törekvése a valódi evangéliumi élet volt az evangélium szellemében és tökéletességében s egyik legnagyobb tette és érdeme az, hogy példája s alapítása által visszavezette a világot s benne az emberiséget az evangéliumhoz. 7) Joggal iktathatjuk tehát ide Prohászka helyes megállapítását: 8) Szent Ferenc nem adott nekünk filozófiai rendszert; nem volt úttörő a tudomány terén, hanem egyéniségével, krisztusi lelkével az istenemberi életnek oly remekbe illő beállítója volt a világba, hogy eredetisége és bűbája foglyul ejti hétszáz év óta a nemzedékeket. Azért épen nem különös, hogy a világtörténelem ezen Brisits Frigyes szerint 9) vegyik legegyénibb és legnagyobb hatású vezető szelleme« és bűvös egyénisége nem maradt elzárt meddőségben, hanem, mint Meschler mondja, a történelemben oly mély nyomokat hagyott, hogy idő azt el nem tudja tüntetni, Weissäcker ítélete szerint l 0) meg a középkor nagy egyéniségei között talán a legmélyebb nyomokat hagyta a szociális, szellemi és művészi élet terén. Nem kisebb egyéniség, mint a világhódító Bonaparte Napoleon nyilatkozott szent Ferencről a következőképen : íme egy ember, akinek (derék)kötele több befolyással A berlini Tag 1905. 627. számában. — 2) Hetlinger: Aus Welt und Kirche. I. köt. 238. 1. — 3) Id. m. 155. I. — 4) Modern katholicizmus. Bp. 1907. 40. 1. — f t) »Welche welthistorische Persönlichkeit, welche wunderbare Creatur Gottes!« Franz v. Assisi. Ein Heiligenbild von Dr. Karl Hase. Leipzig. 1856. XIV. lap. — Süddeutsche Monatshefte. Heft 4. (1914.) — 7) Dr. P. Hilarin Felder: Die Ideale des hl. Franciskus von Assisi, Paderborn, 1924. 12. és 17. 1. — s) Emléksorok hazánk nagyjaitól a barátok hétszázéves stb, Budapest, 1921. 31 1. — ") V. ö. Napkelet, 1926. IV. sz. — l u) Idézve B. Kleinschmidt: Fr. v. Assisiin Kunst und Legende 4. 1.
