Szent Ferenc nyomdokain 1226-1926 (Budapest 1926)

XII. Szent Ferenc és fiai a magyar kódex-irodalomban. Irta: Dr. Vargha Dámján O. Cist.

VARGHA DÁMJÁN O. CIST. — SZENT FERENC ÉS FIAI A M AGYAR KÓDEX-IRODALOMBAN zett fejrajz, alatta a kéz és újj-jel élénk figyelmeztetés. Mindez világosan elárulja a másolónak a nagy ferences Szent Bonaventura személye és műve iránt való tiszteletét. Csak növeli gondolatunk bizonyító erejét a szöveg élére helyezett három név, melyeknek feltűnő nagy betüalakja önmagában is szinte hangos igazolása a ferences eredetnek. Kik írták a Weszprémi-kódexet, nem tudjuk, az írás éve is ismeretlen, ellenben kétségtelennek látszik a föltevés, hogy Klarissza-apácák számára készült. A Szent Bonaventura atyánk könyvéből vett fordítás rendszerezettnek tekinthető, amennyiben úgy a prológus (111—121. 1.), valamint az I. és II. fejezet szövegei mind megvannak és pedig addig, ameddig a kézirat lapjai terjednek. Kéziratunk csonka, a kiszakadt lapokon volt a Szent Bonaventura könyve másolatának folytatása is. Hogy a Weszprémikódexben eredetileg megvolt Szent Bonaventura művének teljes fordítása, azt a prológus végén található fejezet-jegyzék igazolja. És mert ez az összes szakaszok címeit fölveszi, annyit jelent, mintha odaiktatta volna a címek végére a teljes fordításról szóló nyilatkozatát. A Weszprémi-kódex első 112. lapján Krisztus kínszenvedéséről tárgyaló mély fejtegetés olvasható, melyben jelentős szerepe van a Mária-siralomnak is. Ma már kétségtelen, hogy ennek az elmélkedésnek nem tekinthető T. Pelbárt nagypénteki beszéde forrásául. Ellenben a Szent Bernátnak tulajdonított Planctus B. Mariae Virg., továbbá a Discipulus megfelelő szakasza és a Pelbárt-féle beszéd együttes hatásából szerkesztett, egységes fogalmazással állunk szemben. A föntebb elsorolt ferences kódexeken kívül némely irodalmi vélemény ide sorolja még a Döbrentei-, Winkler- és Pozsonyi-kéziratokat. Ezeknek ferences eredete azonban nem igazolható még a valószínűség határáig sem. Ugyancsak kikapcsolódnak e csoportból a Bécsi-, Müncheni- és Apor-, továbbá a Lányi-kéziratosok, melyek Timár Kálmán tanulmánya alapján és egyéb bizonyító érvek szerint, premontrei eredetűeknek tekinthetők. A Virginia- és Bod-kódexek premontrei eredetéről is szó esik ; de itt tárgyaltuk őket. Az elsőt a kézirat terjedelmesebb ferences szövege miatt, a másodikat a Lobkowitzkézirattal való szövegazonossága alapján. (A gondolat tüzetesebb kifejtését máskorra hagyjuk.) A ferences eredetű Gyula- (Székes-) fehérvári sorok, szójegyzékek, glosszáriumok, stb. nem tartozván egészen tárgyalásunk körébe, jelen tanulmányon kívül maradtak. * * * A magyar irodalomtörténet tisztelettel hajtja meg zászlaját Szent Ferenc rendjének 700 éves jubileuma alkalmából és szívesen helyezi az elismerés babérkoszorúját a magyar ferences kódex-írók homlokára. Áldjuk az isteni Gondviselést, hogy Szent Ferenc fiait szép hazánk földjére vezette és itt apostoli magyar munkájukkal népünknek mindenkor áldozatos szívű, szerető barátaivá lettek és nemes veretű irodalmi kéziratos emlékeket hagytak reánk.