Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

II. FEJEZET. A ferencesek a török világban

rokonszenvét félretéve, igazságos bírónak bizonyült a katholikusok és a pro­testánsok között. Ott, hol a protestánsoknak nem sikerült a kathoffikus val­lást kiirtaniok, a török sem bántotta a magyaroknak ezt az ősi vallását. így Budán, Szegeden, Kecskeméten és egy .ideig Jászberényben, 29 8 sőt: Gyöngyö­sön a 'török a katholikusokat „a protestánsok örökös támadásai dacára" hagyta meg templomuk birtokában.' 29 9 A protestánsok hitközségeit a törö't -elösmerte, még azlt is megengedte nekik, hogy Cegléden, Abonyban és Debre­cenben kerületi papi gyűlésieket és nagyobb zsinatokat tartsanak, de épp így elösmertle a katholikusok hitközségeit is. 30 0 Az is a török vallásos türelmes­Őségének bizonyítéka, hogy Budán azoknak a keresztény oláhoknak, kiket a várfalak javítása végett odarendelt, a városon kivül 3 templomot is engedé­lyezett. Ugyancsak Budán a zsidóknak is 2 városrészük és ugyanannyi zsi­nagógájuk volt a török időben. 3 0* A török, ha rajta áll, bele sem avatkozik a katholikusok és a pro­testánsok civódásaiba, de hát sokszor — pénzzel vagy más eszközökkel — maguk a viszálykodó felek kényszerítették, hogy ügvükben biró legyen. Ilyenkor — Acsády szerint — 30 2 inkább a protestánsoknak adott igazat, mint a katholikusoknak, de Takács Sándor szerint rendszerint a gyön­gébbnek fogta pártját. A XVI. századbeli hitvitáiknak és azok nyomán a török hatóságok bíráskodásának egy pompás esetét örökítette meg Fridrich Orbán. 1545 előtt a protestánsok a török engedelmével a szegedi ősi katholikus temp­lomot elfoglalták. A ferenerendiek (a katholikusok) részére csak a temp­lom szentélye maradt meg. De ez a csapás még nem volt elég. A protes­tánsok — ajándékok adásával — a „főbasánál" azon mesterkedtek, hogy az egész templomot ők kapják meg s hogy tehát a katholikusok még a szentélyt ős elveszítsék. Már-már célt is értek, ámde a szegedi guardián: Eszéki Sebestyén (1542—1548) addig könyörgött a „főbasának" legalább a szentély megtarthatásáért, vagy, ha lehetséges, az egész temp­lom visszanyeréseért, hogy végre a ,,török" hitvitát rendelt el, mondván: 29 8 Salamon Ferenc: Magyarorsz. a török hódítás koriban. 243., 244. — Budára nézve ld. a helyek történetét. — Ami Jászberényt illeti, a helyek történetében látni fogjuk, hogy 1583-ig oda a ferenerendiek prédikátorokat küldtek. Hogy ez év után miért hagyták e várost prédikátor nélkül, nem tudjuk. Talán személyzet hiánya miatt, vagy politikai okon. — Satamon nem említi Pestet. — Alább még látni fogjuk, hogy az itt megnevezett helyeken kívül a török területen még hányon volt rendes katholikus lelki­pásztorkodás. 29 9 Salamon u. o. 30 0 Salamon: i. h. 243., 244., 270. 30 1 Karácsony Imre: Evlia Cselebi, török világutazó, magyarországi utazásai. 1660—1664., 1904., 250.* llapon. (Török-magyarkori történelmi emlékek. Második oszt. írók. III. köt.) 30 2 Acsády: i. h. 287., 343.

Next

/
Oldalképek
Tartalom