Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
képzelni sem liehetett.) Szóval: Kálmáncsehy (meghalt 1557-ben) Debrecenben nyilvánosan, hivatalosan i's eltörölte a katholicizmust és helyette nyilvánosan, hivatalosan is a kálvinizmust honosította meg. 56 0 56 0 Kálmámcsehyrt kálvini zmnisa miatt .a lutheránusok: az 1551-ik év végén, vagy az 1552-ik év elején Püspökladányban tartott zsinatukon kiközösítették, — viszont ő is kiközösítette a lutheránusokat. (Bunyitay : i. h. 389. és köv. Draskovich említett jelentése alapján-. — Zsilinszky stb. : i. h. 84. — V. ö. Bunyitay: 1896-i Váradi (Schern. 19.) Draskovich György, aradi prépost, & későbbi kalocsai érsek és a győri püspökség administr&tora, 1552-ben cáfoló iratot irt a kálvinizmus' ellen és ugyancsak 1552. jul. 10-iki Oláh Miklós, egri püsfpök és királyi magyar udvari caineeTlIár utján a király elé terjesztett jelentésében Kálmáncsehyt név szerint is felemlíti. (Bunyitay : i. h. a Századokban. — Draskovich cáfoló iratát és jelentését ismerteti ifj- Kemény Lajos is. Kálmáncsehy Már/ton életéhez. Tört. Tár. 1890. 178. és köv.) Debrecen város tanácsa 1557. dec. 21-ikén azt írta Kassa városának, hogy aznap temették el Kálmáincsehyt „ doctorem pium, nostrum praedicatoreim" (a jámbor tanítót, a mi prédikátorunkat). Általábami ez az egész levél tanúskodik arról a nagy szeretetről és tiszteletről, mellyel! a debreceniek Kálmáncsehy iránt viseltettek. (Ifj. Kemény Lajois i, h.) Ha Káltmáncsehy, ki 1551-tól 1557-ig volt debreceni pap, Debreceniben ia katholicizmust mát nyilvánosan, hivatalosan is eltörölte és helyébe már nyilvánosam, hivatalosan is a protestamtizmust tette, valóban nem liehet mondani, hogy e városba a protestantizmust csak 1557 körül hozták be, hanem, mivel az olyan nagy változás, mint amilyen Kálmáncsehy alatt végbement, mem máról! holnapra., hanem csak huzamosabb .ideig készül elő, el kell fogadnunk a Zsilinszky, átb.-flélle egyháztörténeti műnek azt a nézetét, hogy Debrecenben a protestantizmus már 1545 körül kezdett terjedni. Egyébiránt lehet;, hogy Bunyitay a,z 1557 körül! való behozáson a h i v atalos, nyilvános megszervezést érti és iákkor igaza vanl, csak hogy akkor is helyesebb az 1557 körüli helyett az 1551—'1557 időjelzés. — Még néhány szót a debreceni protestantizmusról: Szegedy Gergelyt 1556-ban Wittenbergbe talán Kálknáncsehy és a debreceniek küldték ki. (Horváth Cyrill ismertetése Szilády Áronmiak („,Szegedi Gergely énekes/könyve" cí'mü művéről. Kath. Szemle. 1894. 323. és köv.) Kálmáncsehy utóda a debreceni papságban a Wittenbergből haziajött Melius •— Juhász, Ihász — Péter 1558-ban lett. Ez már nem talált Debrecenben siem orgonát, eiem szentképeket, sem oltárt, sem egyházi öltönyöket, sem harangokat. (Révész Imre: Mélius Péter emlékezete. 1873. 14., 15.) Melius, ki a ,,katholikusok pispeké"-nek nevezte magát, a .helvét irányt nemcsak Debrecenben tartotta fenn, hanem annak egyik fő terjesztője, vaílamint az autitrinitarizm úsznak, az unitár izmusnak egyik főellenese fett Magyarországon és Erdéîlybem. Ebbeli működéséről nincs itt a helye, hogy szóljunk. Huszár Gáli 1560. dec. 27-ikén kassiai fogságából kiszabadulván, Debrecenbe jött és ott mint ,„száműzött 'kassai lelkész'" 1562-ig tartózkodott. Könyvsajtóját is magával hozta Debrecenbe és így megalapítója lett az ottani nyomdának. Melius műveit Huszár sajtóján nyomatta. Miután Huszár Debrecenből távozott, sajté ja valószínűen a város tulajdona lett. (Fraknói Vilmjos: Huszár Gál Óvárt, Kassán és Komáromban. 1555—1560. Századok. 1876. 34. — Zsilinszky stb: i. h. 55. — Szabó Károly: Huszár Sál életéről' és nyomdájáról. Századok. 1867. 149., 151. — Hellebrant Árpád ismertetése Csűrös Ferencnek „A debreceni városi nyomda története. 1561— 1911. 1911." című művéről. Századok. 1912. 55. és köv. — V. ö. Révész Imre: Mélius Péter eml. 21.) Szegedy Gergely 1561-ben Debrecenben.' üfett lelkész. 1562-ben MeLius-szal együtt aláirta a debreceni hitvallás előszavát. (Horváth Cyrill, i. h.) iSzegedy Gergely szent-ferencrendi felszentelt pajp volt. Róla a következő fejezetben bővebben szólunk. Meliiusnak utóda a debreceni papságban Hellopoeus Bálinti, egri prédikátor lett. (Révész Imre : Méliusz Péter eml. 19.)
