Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
fogtak. Huszonkét évig tartott ia munka. Oly nagyszerű convent jött létre, hogy nem volt párja a rendtartományban. Hetvennél több cellát foglal magában. 1700-ban a templomot is újraépítették. 1744-ben uj chorust építettek. 1758-ban a chorust megújították. Almásy János a torony mellé lorettoi kápolnát építtetett és alája családi sírboltot. Van itt a Hciller- és a Stesselcsaládnak is sirboltja. 68 1 1900-ban a gyöngyösi conventet a megszüntétett salvatorianus rendtartományból a kapisztránusba kebelezték, melyben e convent ma ás fennáll. Az atyák kezelik az alsóvárosi plébániát. 68 2 A gyöngyösi convent levéltáráról szóltunk fent, a források jegyzékében. A török világról szólló előadásunkban szintén említettük e conventet. Győr, Már 1260-ban fennállt és őrség székhelyé volt. 1301-ben új conventet építettek, melyet 1595-ben a török elpusztított. Ez a convent a külvárosban állt. 68 3 1614-ben Pr einer János gróf főkapitány uj conventet építtetett az atyáknak bent a városban. 68 4 Győr is egyike volt azoknak a helyeknek, hol a ferenceseknek vallásügyi mozgalmak, harcok között kellett napjaikat tölteniök. 68 5 S mikor 68 1 Bimyitay. — Kollányi. Nagy Béni: A fer. szellem. 74. — Fridrich: i. h. II. 2. és köv. 68 2 1 9 1 3-iiki Kap. Sehern. 68 3 Nagy Béni : A mar. f. a XVI. sz. e. f. 533. és k. Farkas. — Kaizer. — Győr a conventualisoké (a mariamisoké) volt. A XV. században egy időre az observansok kezére került, de csakhamar megint a conventualisoké lett és végig megmaradt a marianus provinciában. — Ld. fent <a marianusok és a saivatorianusok történetében. 684 parkas. Kaizer, ki 1617-et ir. 68 5 Győrött a lutheránus királyi főkapitányok védelfme alatt a német katonaság már a XVI, században meghonosította a p rot estanti zimust. Határozott adat van arról, hogy Győrött 1567-ben (Villányi Szaniszló. Győr vár és város... 66.) és 1581-ben (Orig. Ref. 1735. 82. A K apo r n aky- alap i tv ány r a vonatkozó adatok közt.) protestáns lelkész működött. A győri protestáns mesterről, 1577-ből, Takáts Sándor közöl egy adatot. (Rajzok a török világból. I. 6.) 1592-ben már a, Szent István vértanúról nevezett templom is a német protestáns őrség kezén volt. Ezlért hivták németi templominak. (Villányi: i. h.) A győri protestáns Őrség (ezen most már, a XVII. században, ne lutheránus németeket érts, hanem főképp magyar kálvinistákat, — a XVII. században a magyar népet a töröknél is jobban sanyargató, pusztító, kifosztó német és egyéb külföldi) katonaság általában véve már nem protestáns, hanem kathoiikus volt, hisz egyik főeszköze volt a templomok erőszakos visszavételének a protestánsoktól, — a véghelyek protestáns őrsége pedig javarészt magyar volt, — az 1608. k. e. 1. tc. is azok között, kiknek számára a vallásszabadságnak biztosítva kell lennie, az ország véghelyein levő magyar katonákat említi fel), igen, a győri protestáns őrség az 1609-iki országgyűlés elé pamaszt terjesztett, hogy a győri kapitány (Pr einer János gróf) nem tűri meg a várban a protestáns lelkészt. A király megigérte, hogy ez üggyel foglalkozni fog, de mindjárt hozzátette, hogy a győri püspök jogaiba nem avatkozhatik. Ez azt jelenti, hogy a király 17
