Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

A jelen munkában felhasznált nyomtatott és kézirati művek jegyzéke

Monum. Hung. Hist. Magy. Tört. Emi. Másod. oszt. írók. II—VI. IX. X. XIX XX. XXV. XXVI. XXXII. köt. Veress Énekre : A kolozsvári Báthory-egyetem története a lerombolásáig, 1603-ig. Erdélyi Muzeum. 1906. Veress Endre : A Sennyey-fiük külföldi iskoláztatása. Századok. 1915. Veress Endre: Mikor lett protestánssá Berzeviczy Márton? Századok. T914. Veress Endre: Berzeviczy Márton. 1538—1596. 1911. Veress Endre: Erdélyi jezsuiták levelezései és iratai a Báthoryak korából. Fontes Rerum Transylvanicarum. Erd. Tört. Források. I. és II. köt. 1912. Veress Endre: Carillo Alfonz, jezsuita-atya levelezése és iratai. 1591—1618. Mon. Hung­Hist. Magy. Tört. Emi. Első oszt. Okmánytárak. XXXTT. köt. 1906. Veress Endre: A Fontes Rerum Transylvanicarum. Erd. Tört.. Források. III. kötetében: Possevino Antal, jezsuita-atya müve Magyarországról. Villányi Szaniszló : Győr-vár és város helyrajza erődítése, háztelek- és lakóssági viszonyai a XVI. és'XVII. században. 1882. Wenzel Gusztáv : Ld. Szerémi György és Verancsics Antal. Zoványi Jenő: A helvét irány első jelentkezései és térfoglalásai Erdélyben való törvényes eltiltásáig. (1558-ig.) Prot. Szemle. 1917. Zsilinszky Mihály: A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformatiotól kezdve. Négy kötet. 1523—1712. Megjelentek 1880—1897. Zsilinszky Mihály, Farkas József, Kovács Sándor és Pokoly József: A magyarhoni, protestáns egyház története. 1907. Zsinka Ferenc : Tanulmánya az erdélyi protestantismusról. Századok. 1913. II. Kézirati művek: Pompéry Aurél első kézirata: A katholicismus és a protestantismus Magyarországon 1521—1604. Nyomtatásban kitenne 43—44 ívet. E müvet a Szent István Akadémia, 1918. évi április hó 26-ikán tartott együttes ülésén, az Akadémia által kiküldött birálók elösmerő kritikájának, különösen boldogult 'Sörös Pongrác birálatának alapján (Sörös bírálata így végződik: A szerző fölfogása mindenütt megfelel annak a célnak, amelyet maga elé tűzött, iparkodik a dolgoknak végére járni és pontosan feltüntetni a fejlődést. Kötetének áttanul­mányozása után az a véleményem, hogy mint jól megírt, gondos, kellő után­járással, a kathólikus érdekekért buzgó, de nem elfogult lelkesedéssel megírt s a katholicismus és a protestantismus viszonyát önállóan tárgyaló első munka, csekély változtatásokkal, kiadásra érdemes) olyannak ítélte, mely méltó arra, hogy az Akadémia kiadja, csupán azt kötötte ki, hogy a szerző azokfat a javításokat és átdolgozásokat, melyeket a birálók megjelöltek, müvén végre­hajtsa. A szerző az említett javításokat és átdolgozásokat még 1918 májusában elvégezte, de azóta müve kiadása iránt újabb lépéseket nem tett. Megjegyzendő, hogy Fratknói Vilmos püspök az Akadémiának hivatalosan felajánlotta, hogy e mű kiadásának költségeit viselni fogja. A szerző e munkájában behatlóan foglalkozik a protestantismus Magyarországon való elterjedésének okaival, továbbá az 1521-től 1604-ig terjedő időt illetőem, a magyar katholikusok és protestánsok belső, egyházi és iskolai életének fejlődésével, végül a két tábornak egymáshoz való jogi viszonyával. Teszi ezt a megfelelő nyomtatott irodalmi és kiadatlan levéltári forrási alapon. Pompéry Aurél második kézirata: A katholicismus és a protestantismus Magyarországon 1523—1681. E címmel a szerző 1918—1919-ben egy egészen új munkát alkotott, mely nyomtatásban kitenne 48—50 ívet és melyben a szerző, mindent elhagyva,, mi a proíestantismus Magyarországon való elterjedésének okaira és a régi magyar katholikusoknak és protestánsoknak belső egyházi és iskolai életére vonatkozik, csupán a régi magyar katholikusoknak és protestánsoknak egy­máshoz való jogi viszonyával foglalkozik, még pedig immár nem csak az 1523-tól 1604-ig, hanem az 1523-íól 16 8 l-ig terjedő kort Illetően, ismét a megfelelő nyomtatott irodalmi és kiadatlan levéltári forrási alapon. Pompéry Aurél harmadik kézirata: A katholicismus és a protestantismus Magyarorszá­gon 1681—1791. E mű még csak részben készült el és ha elkészülne, folytatása volna a szerző második kéziratában fekvő müvének, vagyis mint m á s o d i k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom