Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint

komolyan uijjat húzni és mely tehát a vallás terén tehetett, amit akart, a ferencrendieket ne távolította volna el Eger Várától? 59

1 Igen, teljes mértékben magunkévá tesszük Kaizer-nek fent irt nézetét, hogy t. i. 1552-ben a mariamisoknak Egerből a protestánsok miatt kellett távozniok. Természetesen, azt az adatot sem hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy 1561-től 1596-ig Egerben a salvatorianusoknak residentiájuk volt. E szerint azok a protestánsok, kik 1560 és 1596 között oly nagy vakmerőséggel üldözték az egri káptalant, mint fenti jegyzetünkben előadtuk, ugyanez évek között a ferenceseket Egerben nem bántották, ami azonban éppen nem zárja ki azt a másik tényt, hogy 1552-ben igenis a ferenceseket a protestánsok a városból kiüldözték. Egyébiránt az egri resident iának létezése 1561 és 1596 között nem egészen biztos. Míg ugyanis egyrészt a fent idézett Feriesy-féle okiratot egyáltalában nem fogadhatjuk el megbízható történelmi forrásul, másrészt biztos adatok csak arról vannak, hogy a saivatorianusok 1561-, 1570- és 1572-ben Egerbe prédikátort küldtek. Kérdés, hogy a 59

1 íme, sok-sok nagyon jellemző és korfestő részlet elhagyásával, osak rövidre összevonva néhány adat az egri protestantizmusról: 1540-től 1548-ig az egri püspökség javai a lutheránus Perényi Péter kezén voltak, kinek e javakat a király adta zálogba. (LányiKnauz: II. 71. — Egyht. Eml. III. 520. IV. 494. V. 20„ — V. ö. Karácsonyi János: Magyarorsz. egyht. Más. kiad. 117.) Perényi Várnagya, a sziléziai, lutheránus Vairkoes Tamás alatt kezdett a lutheranizmus Egerben és környékén terjedni. (Karácsonyi: u. o.) 1556. szept. 18-án I. Ferdinánd király Bódy György, csanádi címzetes püspöknek és az egri püspökség administnatorának, valamint Oláh Miktos, esztergomi érseknek, mint metropolitának, teljhatalmat adott, Iho'gy az egri egyházmegyében a iliutheraniamust követő papokat megbüntessék. (Katona: H. C. XXII. 922. és köv.) 1560-ban I. Ferdinánd király és Veranesics Antal, egri püspök, szigorúan léptek fel az egri és egervidéki protestánsok ellen. (Katona: H. C. XXIII. 354. és köv. 363., 366.) — Fejér: Codicillus. 50. drb.), de ennelk semmi eredménye sem lett. Az egri katonák felírtak a kiráfflyhoz, hogy ők nem árulók, hívek mariadnak felséges urukhoz, de hitüktől sem tágítanak. Egyben felküldték I. Ferdinándnak és Miksának „ő felsége egész Eger völgyében levő, minden lovas és gyaloghadai, valamint iaz ott levő nemesek és llakósak" „Confessio Oatlkolica"-ját, mely nem volt más, mint az 1562-,iki debreceni hitvallás. E'zt küldte meg Melius Péter Egerbe és ezt nyomatták ki az egriek külön cimlappail. (Okolicsányi: Hist. Dipl. 7. — Katona: HC. XXIII. 622. és köv. — Zsilinszky stb.: A magyarhoni próti. egyh. tört. 93.) Mindezek után a protestánsok, Mágócsy Gáspár kapitány támogatásával, .az egri székesegyházból és Szent Mihály templomából mindent, mi a kathoiikus vallásra emlékeztetett, kidobtak és a káptalannak a várban sehol sem adtak hefyet az istentisztelet végzésére. Forgách Sitmon, ki 1567-től 1569-ig volt egri kapitány, a& Eger melletti Felnémetre protestáns lelkészt helyezett és az ottani főtemplomból a kathoiikus papokat kizárta. (Verancsics levelei Miksa királyhoz és Oláh Miklóshoz. Verancsics Antiail... összes munkái. IX. 196., 197., 211., 273. — Sörös Pongrác: Ghimesi Forgáoh Simon báró

1. Századok. 1899. 698., 699. — Sörös P: Verancsics és Forgách Simon. M. Sión. 1897. 408. és köv.) Radéczy István, egri püspök és királyi hdlytartó, a Szent Mihály templomot viszszaadtia a káptalannak. Rudolf király ia püspöknek e tényét 1580. febr. 26-iki oklevelével meg is erősítette. (Katona: H. C. XXVI. 96. — Fejér: Codiiciill. 105. lap.), de a protestánsok még 1580-ban kiűzték a nevezett templomiból a kanonokokat és belőle & kathoiikus szent szerelvényeket újra kidobták. (Katona: u. o. — Fejér: u. o.)