Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
III.FEJEZET.A magyarországi protestantizmus és a magyar ferencesek
hivatalnokok, hadvezérek, — nem egy közülök a nagyszerű politikázás meglett a humanizmus terén is felette kitűnt, mint pl. Vitéz János, Csezmicei János, költői néven: Janus Pannonius és Perényi Ferenc, stb. Fraknói Vilmos írja Bakócz Tamásról: „Nem dicsekedhetett szerencsével a magyarországi egyház kormányzásában. A felelősség nagy súlya terheli emlékét azért, hogy mikor a vallásszakadás közelgő vihara kitört, a hajó nem állt biztos kikötőben és a hajósnép nélkülözte az ellenállás képességét." 37 5 Véleményünk szerint az itt említett felelősséget ki kell terjeszteni a mohácsi vész előtti magyar kormányosok jórészére. Roppant világi elfoglaltságuk mellett physicailag sem találhattak időt, hogy egyházmegyéjükkel, papságukkal törődjenek. így hált ki a papságból az egyházi szellem, így csökkent a papság lelke s lett alkalmassá arra, hogy az egyházellenes tanításokat, a szabadosságot s fegyelmezetlenséget támogató protestantizmust maglába befogadja. Azt talán nem is kell külön bizonyítanunk, hogy azok, akiket mint kis gyermekeiket és ifjakat ültettek egy-egy püspöki vagy érseki székbe, {Estei Hippolyt herceg pl. 7 éves korában lett esztergomi érsek és az maradt 16 éves koráig, Perényi Ferenc meg, a nádor fia, 1508-ban 8 éves korában az erdélyi, majd 14 éves korában a váradi püspökséget kapta meg), milyen egyházkormányzati tevékenységet fejtettek ki. A protestantizmus elterjedésében több fokot kell megkülönböztetnünk. Az első fok volt, hogy a protesltantizjmjus szelleme hatalimába kerítette az urakat, a városi vezető embereket és a papság egy megtévedt résziét. A második fokozat, miikor mindezek a népet is a protestantizmusra térítették. Az első folyamat (a városokban már a mohácsi vész előtt megkezdődvén), mintegy 1540-ig tartott, a második az 1540 után következő évtizedekben zajlott le. Azt lehetne hinni, hogy miután az első rombolás megtörtént, ennek jóvátétele és a baj továbbharapódzásának meggátólása végett az arra hivatottak a gátakra állanak s megmentik az Ur Jézus örökségét. Draskovich György, akkor zágrábi püspök, 1568 okt. 8-án kelt levelében szemrehányást tett Verancsics Antal, akkor egri egyházfőnek és figyelmezteti kötelességére. Verancsics erre, 1568 nov. 10-ikén, azt felelte, hogy ő legutóblbli konstantinápolyi követségével ils imiekkora hasznot hajtott a kereszténységnek, — neki az efajta működésre van tehetségé, — ám mások, kiknek az ilyesmire nincs tehetségük az Istentől és kiknek éppen az olyanok, mint ő (Verancsics) szerzik meg az itthon nyugodtan élhetést, végezzék az Ur Jézus egyházának megmentését, — ő egyébiránt eléggé resteli, hogy nem élhet egészen püspöki hivatásának, ő eléggé vágyik Egerbe. 378 így vitáztak Draskovich és Verancsics, a tagadhatatlan igazság pedig az, 375 Fraknói: Erdődi Brnkócz Tamás. 208. 3™ Verancsics összes munkái. IX. 253. és köv. 258. és köv.
