Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint

főtemplomot a protestánsoktól vegyék el, de ez akkor még csak puszta óhajtás lehetett. Az 1621-iki nikolsburgi béke szerint Kassa Bethlen Gáboré lett és e béke Kassán is kikötötte a kathoiikus vallásnak szabad gyakorlatát, melyet azonban a kassaiak mindjárt 1621 után megzavartak. Mint láttuk, Kassán Bocskay István felkelése után a katholikusoknak egy darabig semmi helyük sem volt, ahol istentiszteletüket végezhették volna. Később a jezsuiták visszajöhettek a városba, a király a generalatus (a főkapitányság) épületében jelölt ki számukra lakóhelyet, és a katholikusok az itt 'lévő kápolnába jártak istentiszteletre. I. Rákóczi György felkelése alatt a jezsuitáknak újra el kellett hagyniuk Kassát, ahol a katholikusok megint minden, istentiszteletük céljaira szolgáló hely nélkül maradtak. I. Rákóczi György a linci béke után sem engedte meg, hogy a jezsuiták Kassára visszajöjjenek, holott az atyáknak Kassára való visszajöhetése — a dolgoknak való állása szerint — egyértelmű volt azzal, hogy a katholikusok a városban gyakorlatukat újra megkezdhessék. Az 1647. 18. és 19. tc.-ben olvassuk, hogy, bár a kathoiikus vallás gyakorlatának a hét megyében is szabadnak kell lennie, mégis Kassa városa a katholikusok szabad gyakorlatát megakadályozta és ezért a város köteles legyen a katholikusok temploma, paplaka, valamint iskolája számára alkalmas helyet kijelölni és a törvényes büntetés terhe alatt a katholikusokat abban, ihogy vallásukat gyakorolják és papokat tartanak, nem gátolni. Az 1646/47-iki országgyűlés a reformátusok helyzetét is rendezni akarta Kassán. A 19-ik cikkben tehát kimondta, hogy a város a helvét hitvallásuak temploma, paplaka és iskolája számára is jelöljön ki alkalmas helyet és a nevezettek gyakorlatát se zavarja. A város az országgyűlés után panaszt tett a királynál, hogy Abaujvár megye sürgeti a 19. tc. végrehajtását, holott „a helvét hitvallásuak eskü alatt vallották, hogy ama törvénycikk végrehajtását nem követelik". A város tehát kérte a királyt, hogy a nevezett törvénycikk végrehajtását a jövő országgyűlésig függessze fel, ámde a király a város és Abauj megye között mindenképp békés megegyezést óhajtott. A város erre nemcsak hogy a 19. tc.-et nem hajtotta végre, hanem a reformátusoknak vallásuk gyakorlását szigorú büntetés terhe alatt megtiltotta, sőt a reformátusokat magukat is üldözte. Ami a katholikusokat illeti, I. Rákóczi György az eperjesi tárgyaláson kijelentette ugyan, hogy az 1647. 18. és 19. tc. végrehajtását nem ellenzi, de hogy a jezsuiták Kassára visszajöjjenek, megint nem engedte meg, Kassa városa pedig egyszerűen semmi helyet sem jelölt ki a katholikusok Istentiszteletének céljaira. Mindezeknél fogva az 1649-iki országgyűlésen keserű vita volt a reformátusok és a lutheránusok között, és mind a protestánsok, mind a