Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

A jelen munkában felhasznált levéltári anyag jegyzéke

700. sz. a. A szegedi piarista plébánosnak 1729. jan. 31-iki levele, Esterházy primáshoz. 701. sz a. Ugyanannak levele ugyanahhoz 1739. nov. 9-ikéről. 702. sz. a. »Szeged városának 1739. szept). 18-ikán kelt, a primáshoz intézett levele. 703. sz. a. Esterházy Imre primás levele a szegedi plébániának a piarista residentiával való egyesítéséről, — kelet néllkül, fogalmazvány. A szegedi piarista plébánosnak 1739. okt. 18-ikán kelt, a primáshoz intézett levele, mely mellett ott van a primás válaszának fogalmazványa. 708. sz. a. A csanádi püspöknek 1741. okt. 14-iki, a p rá máshoz intézett levele. 710. sz. a. Szeged város levele a primáshoz (kelet nélkül, a plébánia ügyében és a csanádi püspök joghatóságáéban). A szegedi piarista-plébánosnak 1735. márc. 4-iki, a primáshoz intézett levele. A csanádi püspöknek 1735. márc. 2-iki, a primáshoz intézett levele, mlelyen rajta van a primás válaszának fogalmazványa dis, 1735. márc. 10-ről. A csanádi püspöknek 1735 március 23-iki, a primáshoz intézett levele, mely mellett ott van a primás válaszának fogalmazványa 1735 március 31-ikéről. A szegedi piarista plébánosnak 1738 április 3-iki, a primáshoz intézett levele. Ugyanannak ugyanahhoz irt, 1739 július 25-iki levele, melyen rajta van a primás 1739 aug. 2-iki válaszának fogalmazványa, valamímlt annak a levélnek a fogalmazványa is, melyet a primás ugyancsak 1739 aug. 2-iki kelettel a csanádi püspöknek irt. A szegedi piarista plébánosnak 173Ö aug. 6-iki, a primáshoz intézett levele és végül : A csanádi káptalannak 1739 szept. 30-iki, a prímáshoz intézett levele, melyem rajta van a prímás 1739. okt. 154ki válaszának fogalmazványa, mind az esztergomi érsek és a csanádi püspök között a Szeged városa felett gyakorlandó joghatóság miatt folyt vitára és a szegedi plébániának a ferencrendiektől való elvételére és a piaristák kezére való juttatására vonatkoznak, kivéve a csillaggal megjelölt darabot, mely a minoritáknak Szegedre való telepítéséről szól. Az említett iratok közt, 708. sz. a. : A várerödítésre szolgáló segélynek a clérusra való kivetése az 1738/39-ik és az 1748-ik évet illetően. Ezekből megtudjuk, hogy a nevezett segélyhez mély szerzeteknek kellett hozzájárulniuk? 1C73. sz. a.: A primási consistoriumnak egy egyházjogi kérdésben, 1740. márc. 29-ikén adott véleménye, melyből megtudjuk, hogy ferencrendiek is voltak tagjai a nevezett consistoriumnak és hogy Esterházy Imre prímásnak házi theologusa is ferencrendi vala. A Csáky Miklós gróf, primás idejebeli iratok közt: Az 1218. sz. alatti iratból megtudjuk, hogy 1756-ban Pesten is piarista volt a plébános. A gyöngyösi Szent Ferenc-rendi convent levéltárából. A gyöngyösi convent könyv- és levéltári anyagából, mely nagy kincse volt a salvatorianus és nagy kincse ma a kapisztránus rendtartománynak, sőt országunknak is, P. Kaizer Nándor e műben oly gyakran idézett kéziratában felsorol kilenc, XV. századbeli és öt, XVI. századbeli (1503—1562) codexet, — ismerteti a katexochen gyöngyösi eodexnek nevezett kézirat tartalmát (ebből merítette és egy müncheni codexből Kollányi Ferenc „Magyar ferencesek a XVI. század első felében" cimü nagybecsű tanulmányának tartalmát), — közli 157 oklevélnek, melyek elseje 1261-ből való, regestumlát, — ismerteti a külön, 4 bádog- és 1 fadobozban őrzött oklevelek és több, díszesen bekötött okirat tartalmát — és végül említi azt a faládát, mely 21 erdélyi ferencrendi kolostor és a kolozsvári ferencrendi apácák kolostorának okiratait tartalmazza. — Ez utóbbi okleveleket, Főtisztelendő Tamás Alajos atya, a kapisztránus rendtartomány főnökének szívességéből, kinek ezért itt hálás köszönetet mondunk, e munkánkban magunk is felhasználhattuk. Általában, tartalmukról, jogi jelentőségükről és eredeti voltukról szólunk az erdélyi rendtartományra vonatkozó fejtegetésünkben, — a helyekről szóló fejezetünkben pedig az erdélyi házak történetében sokat idézünk belőlük.