Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
S. Leonard. (Ld. Cernik.) Lesina. (Far, Phara, Pharo.) Dalmáciában. A lesinai kerületben. Sziget. 1464-ben a boszniai vica 1riának cetinjei (Gethine) őrségében „locus quoque Lesne". Az 1467-iki általános káptalan elihatározta, bogy ,, locus Lesne" ne a dalmátoké, hanem a bosnyákoké legyen. (Nb. a, Sz. Jer.-ról nev. dalmát prov. 1464—1469 ismét egyesítve volt a bosnyák vicariával, Ld. fent az általános történetben. Az itt közölt adat tehát nem jelent két külön provinciát.) 1469-ben minden bizonnyal e boszniai vicariától ismét elváló, Sz. Jeromosról nevezett dalmáciai rendtartományba került, melyben (Phara) 1878-ban is fennállt. 84 8 Lé ka. Vas megye. A marianusoké volt. 1390 körül alapították. Az 1390-iki tabulán szerepel, az 1533-ikin már nincs meg, mert 1531 körül a török elpusztította. 84 9 Léva. Bars megye. 1675-ben jöttek ide a saivatorianusok, főképp Csáky Pál gróf, földesúr hívására. 1729-ben bevégződött a templom építése. A rendház építését csak 1740-re végezték be teljesen, de már 1734-ben conventnek nyilvánították. II. József eltörölte. 85 0 Lippa. Temes megye. Erzsébet királyné 1327-ben alapította. 1448 és 1492 között a conventualisoktól elvették és az observansoknak adták, de a eonventualisok megint visszakapták, mert a marianusoknak 1533-iki fabuláján már megint szerepel, mint a bácsi őrség tagja. 1551-ben a török megtámadta, ekkor az atyák elhagyták. A török a templomot és a conventet elpusztította. 85 1 (Ld. tovább Radnánál.) Liptó. (Ld. Okolicsnó.) Livno-Gorica. Bosznia, travniki kerület. Ma is fennálló convent a Bosna-Argentina Provinciában. 1854-ben kezdték építeni, 1859-ben nyilvánították conventnek. 85 2 84 8 Fermendzin, Aotja Bosnae. 260., 270. — Szöllösy. 154., 155. 84 9 Farkas. 11. — Kaizer. 85 0 Fridrich: i. h. I. 49., 50., 66. — Kaizer. 85 1 Nagy Béni: A mar. fer. a XVI. sz. e. f. 533. és köv. — Farkas, 11. — Fridrich: í. 11. — Kaizer. 85 2 1895-i Bosn.-Arg. Schern.
