Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
esztergomi érsek joghatósága alá tartozik, 62 1 ez ügyben tegyen rendet. Megjegyzi még ia plébános, hogy a ferencesek (értsd a boszniai provincia atyáit) egész Szlavóniában, ahol plébániáik vannak, vasár- és ünnepnap is imJíveitetik fölídeiket a parasztokkal, itovábbá a ferencrendi ünnepéket nagyobb becsben tartják, mint az Egyház általános ünepeit és mint kötelezőket hirdetik ki őket. 62 2 1737 jun. 21-ikéről újabb panaszát olvashatjuk az eszéki jezsuitaplébánosnak ,az eszéki ferenerendiek ellen. (Most a panasz Esterházy Imre gróf, hercegprimáshoz volt intézve.) A ferencesek, írja a plébános, templomukban az ő engedelme nélkül egy egyermeket temettek el, mi sérti a prímás jogát, mint s u m m u s O r d i n a r i u s-ét (illetékes főpásztor, megyés püspök). Egyébként is az atyák kevéssé engedelmeskednek: a primás rendeleteinek. A keresztjáró napokon való körmeneten nem vesznek részt. Azt mondják, rajtuk résztvenniüík nem szokás, — holott a plébános e részben a tridentumi zsinatra hivatkozott. — A primás, vévén e panaszt, kemény hangon irt, számonkiérő levelet intézett a ferencesekhez. 62 3 Mindarról, mit az imént idézett két levélben olvastunk, nein mondhatunk ítéletet, miért nem érvényesíthetjük azt az elvet, hogy „audiatur et altera pars". 1757-ben az eszéki conventet a boszniai provinciából a kapisztránusba kebelezték. II. József az altyáknak meghagyta templomukat, de conventjükbői a jezsuitáknak volt kis residentiájába költöztette őket át, ugy hogy most eíég messze laknak templomuktól. 1900 óta az eszéki coinvent a horváiszlavonországi Szent Cyrillus- és Methodiusról nevezett rendtartományba tartozik, melyben ma is fennáll. 62 4 (Ld. még Eszékre nézve a, Mária-Gyüd-nél, kegyképről mondottakat.) Eszjéken a kapucinusoknak is van conventjük, mely 1703-ban alapítódott. 6 2* Esztelnek. Háromszék megye. Lossteiner Leonard atya szerint már 1523-ban kaptak itt a csíksomliyói atyák egy ikis kápolnát. BenkŐ József és Lakatos István szerint 1677-ben itt rendházuk volt. 6 2" 6 Kaizer azt írja, hogy 1696-ban a 62 1 Az országban több, az esztergomi érsekség területén kivül fekvő plébánia tartozott — mint exempt us, kivett — az esztergomi érsek joghatósága alá. így pl. Szeged is. Eredetileg a veszprémi egyházmegye területén fekvő Buda és a váci egyházimegye területén fekvő Pest is, mint exemptua plébániák tartoztak az esztergomi érsék joghatósága alá. 622 pri m m Levélt. Arch. Vet. Eccl. fase. 39. in. 440. A jezsuita-plébános eredeti levele^ 623 p ri m % Levélt. Arch. Vet. Eccl. fasc. 39. n. 440. A jezsaiita-pJlébáno§ eredeti levele.. Rajta a primás említett, számonkérő levelének a fogalmazványa. 62 4 Kalmár. — Kaizer. — Id. scliem. 02 3 1892-iki Kapuc. Sehem. 62 6 1 901-i'kÍ! Erd. Stef. Sebem.
