Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

I. FEJEZET. A magyar rendtartományok

Az új rendtartomány conventjei voltak: a visovaci, a zaostrogi, a makarskai, a sebenicoi, a zivogostai, a cinji, az almissai (omisi), a thinnai (tininini, knini), a carina!

1, a spalatoi, a brachia-szigeti és az imotskii (imoscbii). E provinciának, melynek 1897-ben is ez a 12 conventje állt fenn, atyái 1735-ben 80-nálj több, 1774-ben 102 plébániát kezeltek, 1897-ben pedig 95 plébániájuk volt, melyek közül 68-at ők maguk, 27-et világi papok administrai tak.

19

0 6. Megjegyzés a magyarországi, Kapisztrán Szent Jánosról nevezett rendtartományról. XIV. Benedek pápa 1757 jun. 15-iki Ad reguláris disciplin a e bullájával a bosnyák-argentinai rendtartománynak magyar- és szlavonországi conventjeiből megalakította a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett provinciát. Ekkor az új provinciáéi lettek a következő conventek: a buda-vizivárosi, az eszéki', a péterváradi, a temesvári, az iloki, a radnai, a pozsegai, a nasicei, a bácsi, a bajai, a diakovári, a zombori, a brodi, a vukovári, a velikai, a cerniki, a sarengradi, az aradi, a gradiskai, a tolnai, a mohácsi, a dunaföldvári és a következő residentiák: a zimonyi, a paksi, a cuntici (ejtsd: csuniicsi) és a valpói.

19

1 1825-ben a Kapisztrán Szent János provinciához csatoltak 4 osztrák kolostort, mely azelőtt a Szent Bernardinus rendtartományhoz tartozott és 4851-ben egyesítették vele a bolgár provinciát.

19

2 1866-ban (1913-iki rendt. 19

0 1897-iki rendtartományi Schematismus. 19

1 Kalmár Vince Özséb (kézirata. 15., 16. — Kalmár megcáfolja azt az állítást), hogy a kapisztránus provincia kiválása a bosnyákból a magyarországi és szlavóniai, később a kapisztránus provinciát alkotó atyáknak rosszakaratú, a bosnyákok ellen irányuló ellenséges érzületéből fakadt. A szétválást, mondja Kalmár, 'a viszonyok hozták magukkal és nézetét be is bizonyítja a történelemből. 19

2 Lippay György, esztergomi érsek, Magyarország prianása, 1650 kölrül kelt, a magyarországi egyházi állapotokról és különösen az esztergomi főegykázmegyéről szóló, a pápa elé terjesztett jelentésében (Prim. Levélt. Arch. Vet. Eccl. fasc. 25. n. 235. Lippay sajátkezű fogalmazványa.) Oláhországról ugy beszél, mint Magyarország primásánaü: egyházi joghatósága alá tartozó területről. írja, hogy Moldvában és Oláhországban is igyekszik a kathoiikus vallást terjeszteni, erősíteni s hogy Jiassyban jezsuiták vannak, kik a Moldvában levő 7 magyar falut is gondozzák. — Conc. Exp. 1655. 262. szó van a Bulgáriában levő fereucrendiékről. Említve van a custodia Bulgáriáé és monasteria in ,partibus Bulgáriáé. — III. Ferdinánd királynak 1656. jul. 10-én, a pápához intézett levelében ezt olvassuk: Bolgár királyságunk (Regni nostri Bulgáriáé) érsekei, püspökei (Archiepiscopi, Episcopi), egész világi és szerzetes papsága, valamint kathoiikus népe (et populus Catholicus) kértek bennünket, hogy mivel a török zsarnokság alatt nyögnek .-és nincs lelkivigasztalásuk, kegyeskedjünk Szentségedhez intézett ajánló levelünk ere7*