Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

I. FEJEZET. A magyar rendtartományok

Bosznián kivül Dalmácia nagy részére, Szlavóniára, a Szerémségre és, Bulgláriára. Azután elszakadtak még a Bosna-Argentina-tól: 6. a bolgár provincia, mely 1645-ben független custodia, majd később valóságos rendtartomány lett, 7. 1735-ben egy másik dalmáciai provincia, mely előbb Sz. Cajus-ról, majd a S. Redemptor-ról (a Legsz. Megváltóról) neveztetett s mely megkülönböztetendő a fent említett, Szent Jeromosról nevezett dalmáciai provinciától, 8. a magyarországi, Kapisztrán Szent Jánosról nevezett provincia, mely 1757-ben a magyarországi, szlavóniai és szerémségi conventekből alakult,

15

9 s végül 9. 1852-ben a hercegovinai custodia provinciális.

16

0 Az 1836-iki BosnaArgentina-i Schematismus szerint 1640-ben az erdélyi provincia (független custodia) is a bosnyák-argentínai rendtartományból vált ki. Ez így is volt.

16

1 Mikor a török Bosniát elfoglalta, nem tűrte, hogy az ottani atyák kormányzatukat illetően más országbeliekkel összeköttetésben legyenek.. Ezért a boszniai custodiatust 1487-ben a boszniai vicariatusnak egyéb részeitől el kellett választani, a boszniai vicáriatustól függetleníteni kellett., 1514-ben azután a boszniai vicariatusnak Bosznián kivül eső részeiből megalakult a fent 5. sz. alatt említett bosnyák-horvát,

16

2 1517-ben pedig boszniai részéből a bosnyák-argentina-rendtartomány. (Provincia Bosnae-Croatiae és Provincia BosnaArgentina.)

16

3 1575-ben a bosnyák atyák Pozsega közelében megkaptak! a törököktől az elpusztult velikai kolostort. Ezután Szlavóniában, a Szerémségben,. a Bácskában és a Bánátban, sőt még messzebb vidékelken is a török hódítás jármát nyögő keresztény, nép körében buzgón lelkipásztorkodtak.. Magyarországon (beleértve a Szerémséget is) és Szlavóniában elfoglalták a salvatorilánusotkl elhagyott conventjeit és ujakat is emeltek. így.: Velikán kivül megtelepedtek még Eszéken, Bródon, Cerniken, Sarengrádon, Vukovárt, Péterváradon, Belgrádban, Gradiskán, Baján, Mohácson, Dunaföldvárt, Tolnán, Zomborban, Temesvárt, Aradon, Radnán és Pest-en. (Pestről 1686-ban Budára költöztek át. Ld. alább a rendházaik történetében 15

9 1 8 3 6-iki Bosna-Arg.-i Schein. 16

0 1 8 8 7-iki Bosna-Arg.-i és 1889-iki Herceg.-i Schern. 16

1 E' kérdésre alább az erdélyi provincia történetiében még visszatérünk. 162 4 Provincia Bosnjae-iCroatiae a szlavóniai, .horvátországi és dalmáciai conventekből alakult. Később lettek oonventjei Istriában, Friaulban és Krajnában és Provincia Croatiae-Carnioliae S. Crucis-nek, Szent Keresztről nevezett horvát-karajnainaik, majd csak krajnai-nak is hívták. 16

3 Glavinich: i. h. .14. ,15. — 1895-iki Bosna-Arg.-i Sdhem. «