Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
Tét, földek és erdők. Ezeknek 1572-ben történt eladása miatt, mivel az eladást a rendi commissarius 1580-ban megsemmisítette, per lett. A szombathelyi conventnek, mely 1557-ben egy rétjét oly feltétellel adta el, hogy a vevő a szegényeknek évenként bizonyos összeget adjon (ez már valóságos eladás), szántóföldje és erdeje is volt. 1563-ban a marianusok a beregszászi conventet elhagyták. Földjét, rétjét, legelőit, erdeit, szőlílőit, vizeit, malmát, halászatát elzálogosították addig az ideig, míg megint vissza nem jöhetnek. 12 8 A varasdi conventnek volt egy Kochán nievii birtoka. I. Fíerdinánd király 1546-ban megparancsolta :Ungnad Jánosnak, hogy e birtokot, melyet a varasdi vár részére elfoglalt, adja vissza a nevezett conventnek. 12 9 A következő adat némileg megvilágítja az observans bosnyák és horvát ferenceseknek a XV., illetően a XVI. században való birtokviszonyait. Frangepún Márton gróf az, akkor a boszniai vicariához tartozó horvátországi ferenceseknek, nevezetesen a tersatoi conventnek végrendeletében a következőket rendelte: 13 0 Bakar várától évi 100 font solidust (pénznem), évi 10 akó bort és 4 morlák-házal (Morlákoknak nevezik még ma is az Istria délnyugati és Dalmácia északkeleti, valamint a quarneroi szigeteken lakó szerbeket, — megfelelt 4 jobbágyteieknek, 4 jobbágy szolgálatának), a brebiri vártól évi 70 (végrendeletben 60) font solidust és évi 10 akó bort, — végül: Novigrad várától évi 100 font velencei pengőpénzt (a végrendeletben: 100 font solidust), évi 20 akó borti és a morlák-házat. ami összesen évi 40 magyar forint értékének felelt meg. Mindezek kiszolgáltatását a barátok részére megszüntették. Miksa király tehát az, immár 1514-ben felállított Bosnae-Croatiae rendtartományhoz tartozó tersatói ferencesek (jobban mondva: rendtartományuk) panasza alapján Zrínyi György grófot (1549—1603, a szigetvári hős fiát), anyai ágon Frangepán Márton gróf leszármazóját és a nevezett várak örökösét, 1574. ápr. 20-ikán felhívla, hogy a fenti adományokat és haszonélvezeteket a jövőben a feren12 8 Nagy Béai : A marianus ferencesek a XVI. sz. e. f. 386., 387. 12 8 Nagy Bémi : i. h. 388. — Hogy a varasdi ferencesek ,még 1631-ben is ragaszkodtak az itt említett birtokhoz, kitűnik II. Ferdinánd királynak 1631. dec. 4-iki, Ergelics Ferenc, zágrábi püspökhöz intézett leveléből, melyben ezt olvassuk: Trautmannsdorf Frigyes gróf v\aliaimennyi szlavóniai birtokát a jezsuitáiknak hagyta. A király a grófnak ez intézkedését jóváhagyta. A püspök tehát a varasdmegyei Alsó- és Felső-Kochián falvakat adja át a jezsuitáknak, ia varasdi ferencesek pedig, kik időközben e falvakat önkény űen elfoglalták (Fratres vero Ord. S. Francisci in Civitate Varasdiensi degente9, qui usurpata liieentia. pfatos — praefatos — pagos medio tegnpore occuparunt), ha a gróf örökösein vAmil követelni valójuk v.an, a rendes per útjához folyamodjanak. (Conc. Exp. 1631., 396. dec. 4.) 13 0 Az 1468. aug. 12-én, Tersatoban kelt végrendeletet egész terjedelmében közli •Eermendzin. Acta Bosnae. 274—276. — V. ö. 282., 284.
