Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
I. FEJEZET. A magyar rendtartományok
és Gyöngyösön; 2. a Kapisztrán Szent Jánosról elnevezett, vagy újlaki őrségben: Ilok- (Újlak), Futak-, KabolK Athia-, Alsan-, Diako-, Perecske- és Küllődön; 3. az erdélyi őrségben: Kolozsvár-, Marosvásárhely-, Felfalu-, Tövis-, Hunyad-, Medgyes-, Fejéregyház-, Brassó-, Csik-, Bakó- és Tergovisten; 4. a jenői őrségben: Várad-, Szeged-, Csanád-, Gyula-, Szalárd-, Jenőés Karánsebesen; 5. a bányái őrségben: Nagybánya-, Nyírbátor-, Kusaly-, Meggyesalja- és Szőllősön; 6. az ozorai őrségben: Ozora-, Paks-, Györgyiima Györgyi-puszta), Héderhely-, Sellye-, Csákány- és Köröshegyen; 7. a pataki őrségben: Sárospatak-, Szántó-, Cséke-, Homonna-, Sóvár- és Okolicsnón; 8. a szlavóniai őrségben: Athina-, Poljanci-, Szentlászló-, Váralja-, Iváncsa-, Petróc- és Remetincen; 9. a szentléleki őrségben: Pápa-, Várpalota-, Tálad-, Szentlélek-, Szentgrót-, Tárnok- és Egefrváron; 10. a szécsényi őrségben: Szécsény-, Vámos-, Fülek-, Galgóc- és Szakolcán. 103 Tehát 10 őrségben összesen 70 convent, összesen 1472 szerzetessel. 10 4 Ilyen virágzó volt a salvatorianus provincia állapota még 1525-ben is. 105 r Az}t a pusztítást, melyet a török uralom és a proleslliantismus okoztak e provinciában, feltüntetik a következő adatok: 153,1-ben már nincs meg az újlaki custodia és már csak 63 convent van. 10 0 1 542-ben Szlavóniában már csak Remetinc volt meg. 1544-ben a szlavóniai, az ozorai és a szécsényi őrség megszűnt. 1546-ban a szécséníyi őrséget újra felállították ugyan 2 conventtel: a galgóci val és az okolicsnóival, de ugyanebben az évben elveszett a pataki custodia. 1546-ban már csak 33 convent, 1548-bani 6 őrségben már csak 31, 1552-ben ugyanannyi őrségben már csak 26 rendház alkotta a provinciát. 1554-ben eltörlik a bányai custodiát és a jenőibe olvasztják. 1559-ben megfordítva: a jenői őrséget olvasztják a bányaiba. 1561-ben nincs több szerzetese a rendtartománynak 112-néI. 1565-ben 5 custodia 10 conventet foglal' magában. (Esztergomi custodia: Gyöngyös, Jászberény, Szeged; erdélyi custodia: Csík; bányai custodia: Bátor; szécsényi custodia: Okolicsnő, Galgóc, Szakolca; szentléleki custodia: Tárnok, Ormosd. 1570-ben 3 custodiában 7 conventet mondhattak maguknak a salvatorianusok. (Az esztergomi custodiában: Gyöngyös, Szeged: az erdélyi custodiában: Csík és a visszavett Bakó; a szécsényi custodiában: Liptó, Szakolca, Galgóc.) A salvatorianusok száma ekkor 57-re csökkent, 1599-ben pedig alig 30-ra. A XVII. század első éveiben érte el a hanyatlás a legmélyebb pontot. 1602-ben / mindössze 4 Isalvatorianus convent volt az országban: a gyöngyösi, a szakolcai, a szegedi és Erdélyben a csíki. De ugyanekkor megkezdődött az újra felemelkedés is. 1604-ben a rendtartomány visszakapja Galgóc ot. Igaz,, hogy Bocskay 10 3 Kaizer Nátndor kézirata,. 211. 10 4 Fridrich: i. h. I. 26. 10 5 Ld. Kollányi: i. h. 47. 10 0 Bunyitay Vince: Egykázt. Emi. II. kötet. II. függelék. — Kollányi: i. h. 29. 30.
