Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
VI. FEJEZET. Ferencrendi apácák
Atya által számukra adott szabályokat követték. Később lettek zárdában élő harmadrendű férfiak és nők is. Ma is vannak ilyenek. A harmadrendüek között, kezdve a pápáktól és a királyoktól, minden társadalmi osztály képviselve volt és van. Igaz, hogy 1533-ban a váradi, a debreceni, a lippai, a székesfejérvári, a pécsi, a verőcei és a pozsegavári harmadrendű nőtestvérek még a marianusok vezetése alatt álltak és a marianusoknak ez évi rendtartományi káptalana még mindnyájuk számára gyóntató! rendelt, 142 9 de nem sokkal a mohácsi vész után a zárdában élő harmadrendű nők kolostorainak hazánkban mégis meg kellett szünniök. A salvatorianusoknak már 1531-iki rendtartományi káptalana kimondta, hogy a háborús zavarok miatt a jövő káptalanig a harmadrendű nők közé új tagokat nem szabad felvenni. 143 0 (Hogy, magyar földön harmadrendű f é r f i-kolostorok is lettek volna, ennek nem találtuk nyomát.) A kolostori életet élő harmadrendű franciskánáknak azok a házai, mélyek Magyarországon ma fennállnak, mind újabbkori, a mohácsi vész ntánii alapítások. Felvinczy Klára, nemes nő, Kolozsvárt ingó és ingatlan javait a harmadrendű ferences apácáknak általa alapított zárdájára hagyta. A királynőnek erre vonatkozó beleegyező, megerősítő, adományozó és az alapítást különös oltalmába vevő levele 1742 dec. 3-ikán, az apácáknak új házukba való bevezetését és beiktatását elrendelő királyi intézkedés pedig 1743 márc. 8-án kélít. 143 1 Zárdában élő, Szent Ferenc-rendi tertiáriák az Erzsébet-apácák is. Lássunk róluk néhány adatot. A Bécsben levő Szent Erzsébet-apácák 1738-ban kérték a királyt, engedné meg nekik, hogy Magyarországon is letelepedhessenek. A primás e kérdést pártolta, de mind ő, mind a helytartótanács úgy vélekedtek, hogy jobb, ha a szüzek nem Budára jönnek, ahova kérezkedtek, hanem inkább Pozsonyba, hol nagyobb sziükség van reájuk. (Pozsony volt az ország fővárosa, ott tartották az országgyűléseket, ott székéiít a helytartótanács, melyet csak II. József helyezett át Budára. A hétszemélyes tábla és a királyi tábla is Pozsonyban volt, ezeket onnan József császár Pestre tette át.) A cancellár ehhez a véleményhez hozzájárult, ezeket írván: A kérvényező apácák Szent Ferenc harmadik reguláját követik. Szerzetüket (mint zárdában Üakókét) Szent Erzsébet, II. Endre, Magyarország királyának leánya alapította. Magyarországon még nincs házuk, pedig nagyon hasznosak, mert szegény beteg nőket ápolnak, akik számára még szintén nincs az országban kórház. A rend a pozsonyi háznak rendelkezésére fog bocsátani összesen 26.000 142 9 Nagy Béai : A m. f. a XVI. sz. e. f. 377.. 378. 143 0 Bunyitay Vince: Egyht. Emî. II. köt. II. függ. 1431 Gyöngyösi levéltár. Erdélyi faláda.
