Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
VI. FEJEZET. Ferencrendi apácák
A gróf 8000 forint alapítványt tett, hogy kamataiból testvére és még 4 apáca s idővel többen is — 16 számig — éljenek Pesten, illő hozománynyal, világi javak szerzésétől tartózkodva, csak az alapítvány kamataiból és a hívek alamizsnáiból, és semmi just sem formálva az, óbudai és; a nyu'lakszigeti javakhoz és jövedelmeikhez. Még ezen fölül is adott a zárdának és mások is növelték az alapítványt, így különösen Csáky Imre gróf, bíbornok, Csáky Franciska és Koháry István gróf. 1723 márc. 27-én Keresztély Ágost, bíbornok, szász herceg, hercegprímás és esztergomi érsekj azt írta Károlyinak, hogy a budai zárda is! oly nyomorult viszonyok közt van, hogy jobb lett volna, ha az apácák nem is jöttek volna Budára. Mégis még ez év májusának 12-én megküldte a primás Károlyi-nakl hivatalos beleegyezését a pesti zárda alapításába. Kikötötte, hogy Károlyi testvére és a többi apáca ne vigyék magukkal Budáról Pestre szerzetesi hozományukat. Erre Károlyi Pest városától megszerezte azt a telket, mely a pálosok zárdájával szemben levő sarkon, ma a régi zálogház helyén a Királyi Pál és a Szerb-utca sarkán, terült el és melyen egy régi zárda romjai álltak. E telek meTlett emelkedett az akkori Mészáros-ház, melyet ugyancsak az apácák részére Csáky Franciska grófnő 700 forintért vett meg. 1724 jan. 27-én a király, irván, hogy Károlyi alapítványának megerősítéseért már többször folyamodott, sőt bemiujtatta a primás feltételes jóváhagyását is, felhívta a prímást, hogy mivel úgy látszik, a dolog még nincs végleg rendben, vizsgálja meg az új zárdát és küldjön róla véleményes jelentést. Közben Károlyi a kolostort már félig megépíttette. Az esztergomi érseki consistorium mindenképp hátráltatni igyekezett a gróf szándékának a király által való jóváhagyását, holott a gróf még évi 100 mérő gabonával, 30 akó borral, 4 sertéssé!! is gyarapította alapítványát, sőt még több adományt is ígért. Károlyi megtudta, hogy a királyi jóváhagyás késésének oka maguknak az apácáknak (nem a Pestre kiszemelteknek) a pesti alapítás ellen irányuló akarata volt. Csáky Franciska ellenségei és maguk a marianusok elöljárói is azt kívánták, hogy Károlyi 30.000 forintos alapítványt tegyen és pompás monostort építtessen. Ezek a rendi tényezők! dolgoztak az érseki consistoriumnál és a cancellariánál Károlyi tervének meghiúsításán. Mindebbe belejátszott a nemzetiségi gyűlölet, a németeknek a magyarok iránt vádló ellenszenve is. Rómában persze erről miiíisem tudtak és nagyon csodálkoztak azi érseki consistorium késlekedésén. Végre, Csáky Franciska közbelépésére, a római rendi főkormány meghagyta a magyarországi marianus provinciálisnak, hogy az új alapítás ügyét mozdítsa elő. Az új primás: Esterházy Imre gróf, is újra ajánlotta a királynak Károlyi szándéka jóváhagyását.
