Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
VI. FEJEZET. Ferencrendi apácák
unnál is inkább, mert az apácák becslés alapján a ház árát megadni és az utána járó census! (királyi adót) évenként megfizetni készek. Nem igaz, irta még a király rendeletében, hogy a város a kanonokoknak és a jezsuitáknak polgári telket adott. Az ő telkük mindig egyházi volt. Egyébként is a szabad városoknak minden mentességük, szabadságuk jogát és szabadalmát a szent korona és a királyi méltóság adta. 140 2 A pozsonyvárosi lutheránus tanácsnak a Clarissák iránt való kedvességét bizonyítja ez az adat is: A Clarissák 1615-ben panaszt tettek a királynál, hogy a város elhatározta, hogyl nekik ezután sem saját, a vásárhelyi) (Veszprém megye) szőllőhegyen termett borukat, sem onnan való bortizedüket nem szabad Pozsonyba behozniok, holott ezt ezelőtt megtehették és e tilalom nagy sérelmére van az egyházi mentességnek, valamint nyilvánvaló kárára szolgál a conventnek. Hisz, mondták az apácák, más városokban és szabad helyeken, tekintet nélkül szabadalmaikra, az egyházi személyek, kik szüntelenül az Istennek szolgálnak, mind saját, mind tizedborukat beszállíttathatják házaikba. A király e panasz alapján megparancsolta a városnak, hogy a Clarissákat a bor szállításában semmiképpen se zavarják. 140 3 Ugyancsak 1615-ben a király az óbudai (pozsonyi) Clarissáknak (Religiosarum Virginum universarum Sororum Conventus Sanctimonialiuin Veteris-Budae, nunc Posonii degentium Ordinis S. Glarae reformatarum) egy kérvényét leküldte az esztergomi érsekhez, hogy közölje másokkal is és adjon véleményt, miképp lehetne az apácák kérését a pozsonyi káptalan sérelme nélkül (absque iniuria Capituli) teljesíteni? 140 4 Tekintettel afra, amit fent a Clarissák convenitjének kibővítéséről hallottunk, megérthetjük, 1402 Conc. Exp. 1633. 40. febr. 3. A király renddlete Pozsony városához. A második, végleges fogalmazvány. — Ez a második, latin fogalmazvány annak az utasításnak az alapján jött létre, melyet a rendeletet fogalmazó Ferenczffy Lőrinc udvari (cancellariai) titkár számára Sennyey István, győri püspök, cancellár, az első, szintén latin fogalmazványhoz sajátkezüen, magyarul hozzáírt. Sennyey utasítása így szól: Kegd (Kegyelmed) azt is inserallya (inserere) belé, — quodi rem exaggerat, — hogy tanto magis obtemperalniok köll, mivel a házat is, amire böcsülitetik, megfizetik a szüzek ôs a fundustól is mindenkor adóznak ad inister aliarum domorum Civicarum, ugy hogy semmi mentségek a Városbelieknek ,nem lehet. Item, hogy fundus Liberarum Civitatum est peculium Coironae és csak annyii szabadságok vagyon a Városoknak, amennyit a királyok adnak, azért az ö föleégje hatalmába vagyon, ha valamelly házat kiván ö fölsége. Végezetre holott azt exponallyaik a Posoniak, hogy a Captalannak és az Jesuitáknak sok házat engedtetnek, különben van } mert senkinek csak egy Civica domust sem engedtetnek, hanem az előtt is mindenkor szabad és merő Egyházi házak ós fundusok voltak azok, mellyeket a Captalan és a Jesuiták birnak. Conc. Exp. i. h. az első fogalmazványon. •— Ld. dr. Pompéry Aurél: A király földesúri ,és kegyúri joga a városokban. Kath. Szemle. 1918. 17. és 19. lap. 140 3 Conc. Exp. 1615. 672. máj. 3. »° 4 Conc. Exp. 1615. 678. máj. 3.
