Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
VI. FEJEZET. Ferencrendi apácák
tek. itt halt meg, 1647-ben az utolsó magyar domonkos rendi apáca. Így szűnt meg hazánkban az a szerzet, melynek nyulakszigeti kolostorában töltötte dicsőséges Szűz Szent Margit asszony, IV. Béla királyunknak édes leánya, szent apácaságát. így került. Apácaszakállos a pozsonyi Clarissák kezére. Már akkor az övék (a Clarissáké) volt a valóságban, már akkor ők kezelték, már akkor őket tekintették ,e köziséig földesurainak, mikor az utolsó domonkosrendi apácák még a pozsonyi convent vendégszeretetét élvezték. Igen, az országgyűlési irományok már az 1620-iki időkre nézve a pozsonyi Clarissákat említik, mint Apácaszakállos földesurait. Mikor azután a domonkos soror-ok Jkihalltak (1647), jogilag is — nyilván a király adományozásából — a pozsonyi (óbudai) Szent Klára rendi szüzeké lett Apácaszakállos. Mi legalább így fogjuk fel a doflgot. IIa azonban! valaki bebizonyítja, hogy Apácaszakálloson az óbudai apácáknak már a mohácsi vész előtt is volt birtokuk — a margitszigeti domonkosrendi; apácáké m ellett, — a bizonyítás előtt készséggel fejet hajtunk. Az óbudai Clarissáknak a Nyulakszigetén (a Szent Margit-szigeten) is volt birtokuk, de nem volt ott kolostoruk. Senki se tévessze tehát őket össze a nyulak szigeti domonkos apácákkal, kiknek a nyulakszigetén kolostoruk volt. A nyulakszi g et i apácákon sohasem szabad Clarissákat érteni, kiknek kolostoruk, conventjiik Óbudán állt s tehát e helyről vették nevüket, hanem mindég csak a domonkosrendi apácákat. Cegléd is az óbudai Clarissáké volt, 1338 óla, Erzsébet királyné adományozásából. 139 4 1569 körül még volt lehetőség, hogy az apácák Cegléden intézkedjenek. 1569 jun. 7-én Miksa király Bocskai) Miklósi, egri alkapiitánynak megparancsolta, hogy az óbudai (pozsonyi) apácákat (S. Moniales VeteroBudenses, nunc in civitate Posoniensi degentes) abban a jogukban, hogy ceglédi birtokuk igazgatását (officiolatus) annak adományozzák, akinek akarják, ne zavarja. 130 5 Ugyané napon a király ghimesi Forgách Simon, egri kapitányhoz is rendeletet intézett, hogy a ceglédi birtokot és igazgatását Bocskag kezéből kivegye, az apácák emberének adja és az apácákat ezután minden erőszakoskodó ellen védelmezze. 139 8 A török világ megszűnése után III. Károly király 1714-ben helyezte tholikusoknak visszaadta, a Keresztelő Szent Jánosról nevezett templom a protestánsok kezére jutott és azon maradt az 1621 dec. 31-ifcén megkötött nikolsburgi békéig, amikor mogiiit a jezsuitáké lett. (Ld. Pompéry Aurél második kéziratát-.) 130 4 Ld. Hiibner Emil: A ceglédi r. kath. egyház rövid története. 1900. — A kritikát e műről megírta Illésy János. Századok. 1901. 740. és köv. A kritika többet ér, mint a mü. Többet tudunk belőle a mű tárgyát illetően, mint magából a műből. 189 3 Conc. Exp. 1569. 952. jun. 7. läse conc. Exp. 1569. 953. jun. 7.
