Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
VI. FEJEZET. Ferencrendi apácák
visszavonásához). Ezzel valóban sikerült is neki az Ítélet végrehajtását késleltetnie. örökösei azután (telekesi — nem enyingi — Török János és neje: gersei Pethő Margit, — ez a Pethő Margit neje volt az imént említett enyingi Török Istvánnak, kinek halála után telekesi Török Jánoshoz ment férjhez) e kifogásról lemondtak ugyan, de a szóbanforgó hidat és a rajta levő vámot még 1631-ben is lefoglalva tartották, az apácák nagy kárára és sérelmére. II. Ferdinánd tehát — arra való hivatkozással, hogy a király egyébként ils a jog védője, de meg különösen az az oltalom, mellyel az apácáknak és a kolostorokban az Istennek szolgálóknak tartozik, megköveteli, hogy az ily, jogaikat védeni nem tudókon pártfogásával segítsen —. 1631 szept. 30-án a vármegyének megparancsolta, hogy az Ítéletet hajtsa végre, tekintet nélkül minden kifogásra. 136 8 Erre a győri alispán valóban visszavette a mórichidai hidat és vámot telekesi Törökéktől az apácák részére. Mivel azonban, mondván, hogy csak magára a hídra és a Vámra nézve küldték ki, az elkövetett erőszakoskodás (patratae violentiae) büntetését: 100 forintot, és az apácáknak járó kártérítést, mely 1000 forintra becsültetett és melyre Törökéket szintén elitéltek, rajtuk nem vette meg, így a király 1633 ápr. 2-án megparancsolta a vármegyének, hogy az alispánt újra küldje ki a nevezett összegeknek Törökéken való behajtása végett is. A király rendeletének (parancsának, mandatum) a kancellárián készült latin fogalmazványára a cancellar ezt írta reá 1 magyáru»!, a titkár számára való utasításképp: Jól 1 vagyon: irják bár in pat en ti. (Ez azt jelentette, hogy a rendeletet nyílt parancs formájában irják.) 136 9 Ezzel elintéződött a mórichidai híd és vám ügye. Ámde a nagyszombati apácáknak telekesi Török Jánossal és nejével: gersei Pethő Margittal vitájuk vofit többi a mórichidai kolostoritól elvett, sopronmegyei, rábaközi járásbeli birtok, nevezetesen Árpás, Sobor, Egyed és Szentandrás miatt is. Ezek ügyében III. Ferdinánd király 1633 ápr. 12-én bizottságot rendelt, melynek elnökévé Lósy Imre, váradi püspököt és királyi tanácsost nevezte ki. 137 0 Hogy ez a bizottság valóban megkezdte-e működését, hogy ő hozta-e létre a felek között a békés megegy'ezést, vagy hogy a felek, még a bizottság működése előtt, kiegyeztek-e egymássaü 1, nem tudjuk, — csak az bizon3^os, hogy a nevezett birtokokra nézve az apácák és Törökék békésen intézték el vitájukat. Csöpön (Chöpön) Anna, mórichidai apátnő (abbatissa Móriczhidensis, — külön mórichidai apátnő nem volt, hanem csak a nagyszombati apátnőt nevezi a király levele m ó r i c h i d a i-nak azért, mert Móriczhida is a nagyszombati Clarissáké volt) és az egész nagyszombati convent ugyanis 1633 végén, vagy 1634 • i 136 8 Conc. Exp. 1631. 303. szept. 30. — A nemzedékrendi adatok Nagy Ivánból. 138 9 Conc. Exp. 1633. 125. ápr. 2. 137 8 Conc. Exp. 1633. 126. ápr. 12.
