Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek
jegyzőkönyvében ez van: Ott, ahol a ferencrendieknek rendes residentiá juk és templomuk áll fenn, 131 8 tovább is ők láthassák el a lelkipásztorkodást, de ott, hol csak egy-két ilyen szerzetes 1 van, kit csak kóbor-szerzetesnek kell tekinteni 131 9 (milyen jók voltak a török világban az ilyen k ó b o rszerzetesek, — legyen áldott az emlékűik), világi papokat alkalmazzanak helyettük. A királynő erre reáirta: küldjenek fel neki kimutatást, hogy (Szlavóniában) hány helyen vannak ferencesek conventtel, kiket még csak ideiglenesen kell meghagyni (a plébániákon), 132 0 és hány más hely van, nova mindjárt világi pap kell? 132 1 A királynő e resolutioja alapján a commissio mixta azt javasolta, hogy a királynő követelte kimutatást a szlavóniai plébániákról a katonai terüleudvari haditanácsnak (Hofkriegsrath, Consilium BeMicum), a főhadb iz tosságnak (G-eneiral-Kriegscommissariat) és a királyi magyar udvari cancellár iának ( Regio-Hungarica Cancellaria Aulica) időnként közös tanácskozásokat tartani ok és ezekből a királynőhöz közös véleményt felterjeszteniük. E közös tanácskozások tartása végett alakította meg a királynő az úgynevezett Commissi o mixta in II u n g a r ia c i s~t (vegyes bizottság magyar ügyékben), mely állt a haditanábs, a főkadbiztosság és a magyar canoelflária kiküldötteiből, képviselőiből, elsősorban a haditanács elnökéből és a magyar udvari cancellárbói. — A comimiisßiio miixta-nak nagyon sóik jegyzőkönyve van meg az Országos Levéltár Cancellariai Osztályának Originales Referadae gyűjteményében. E jegyzőkönyvek alakjában terjesztette fel a canoelüiár a commissio mixta véleményeit a királynőhöz. Ezekre irta reájuk a királynő resolutioit egyszerű placet alakjában, vagy hosszabb mondatokban. Ha a canoedlár nézete ellemkezett a com/misslio mixta-évail, a maga részéről külön opinio-t küldött fel a királynőhöz. A királynő azután vagy a •commissio-nak, vagy a cancellárnak adott iigazat. A commissio jegyzőkönyvei (véleményei) alapján létrejött (királyi resolutiokat (rendelteteket), mert hisz katonai igazgatás alatt álló területekről, volt szó, a haditaináos bajttatta végre alárendelt katonai közegeivel. — Itt jegyezzíük meg, hogy a városok a királyi magyar kamara igazgatása alatt álltak. (A kiriáJlyi magyar kamara Mária Terézia -allait királyi magyar udvari kamara lett.) Ámde a városokban felmerült egyházi, vallási ügyekben meg a bécsi udvari kamara és a magyar udvari dancellária adtak közösen tanácsot a királynőnek. Azért a bécsi udvari kamarfa ést a magyar cancel! ária, mert a magyar udvari oainceíl(lária a bécsi udvari kamarával állt egy rangban és a magyar királyi udvari kamara, mely a valóságban csak a bécsi ;udvari kamarának alárendelt közege volt, rtangban a magyar udvari cancellári'a alatt állt. — Azt mondtuk fent, hogy a cancelílária ható si ág, kormányszék volt (a hivatalos neve ia dicasterium, főkormányszék valá). Igen, a cancellária és a helytartótanács első sorban a királynak a kormányzásban tanácsot adó testületek voltak, de hatóságok, kormányszékek is voltak, mert rendelkeztek, parancsoltak is, de persze szintén mindég csak királyi rendelet, lakarat alapján, Vagy királyi rendeletet előkészítve. — Mindezeket közvetlenül a régi ügyiratok, az általiunk felkutatott levéltári anyag alapján mondjuk. Ismerjük a régi központi kormányzatról szóló osztrák munkákat és a magyarországi kormányzatra vonatkozó magyarországi nyomtatott forrásokat is, de itt most ezeket nem is idézzük. Itt moat ez a kitérés is elég. 131 8 . . . ordentliche Residenzen und Kirchen halben . . . 131 9 ... 1 oder 2 derley Religiösen, so allein pro Monaehis vagis anzusehen, sich -aufhalten . . . 132 0 . . . die nur interims 1 noch zu lassen . . . 132 1 Or. Ref. 1753. 12. jam, 3. Exm. ?
