Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek
1775 ápr. 27-én a királynő elrendelte, hogy minden szerzetesház, ha alapítványokat kap, jelentse be ezt a püspöknek. A királynő ugyanis azt akarta, hogy a szerzetesek tőkéiket a helytartótanács beleegyezésével biztos helyekre betáblázásra kiadják. Az is benne volt az imént említett rendeletben, hogy a püspökök a szerzeteseknek kapott és kikölcsönzött alapítványi tőkéirőll minden év végén jelentést tegyenek a királynőnek. 126 1 A királynőnek itt ismertetett rendelete aligha vonatkozhatott a ferencrendiékre, mert, mint az 1. részben láttuk, a ferenerendiek még fekvőségeik és állandó évi jövedelmeiktől is szabadulni igyekeztek, alapítványaik pedig alig voltak, mert aző alapítványaik csak azt jelentették, hogy valamely (jótevőjüknek végrendeletileg kötelezett utódaitól (valamely uradalomtól) alamizsnaként évenként ruházkodásra bizonyos pénzösszeget és élelmezésükre bizonyos mennyiségű természetben való járandóságokat kaptak. (Ld. -a helyek történetében pl. Kaplonynál.) A ferenerendiek anyagi érdekeinek védelme. Az 1. részben, a marianusok és a salvatorianusok történetében láttuk a Ivövetkező két esetet: 1. I. Lipót király 1674-ben elrendelte, hogy Gyöngyös városa a salvatorianusok syndicusait po 7lgàri tisztségekkel ne terhelje, hogy így a syndicusok jobban élhessenek az atyák ügyeinek. (Ugyanez ügyben a király, 1676-ban Heves vármegyéhez is rendeletet intézett.) 2. 1750-ben Pest városa a ferencrendieknek megtiltotta a borkéregetést és ami mustot mégis összegyűjtöttek, kiöntette. A királynő ezért a várost megrótta és az atyáknak okozott kár megtérítésére kötelezte. 1633-ban nemes Pásztorovich Pál ragályos betegségben meghalt. Halála előtt gyónta tójának, ki a pozsonyi franciskánus convent tagja volt és ki, a szegény beteg segítségére sietvén, mind magát, mind conventjét kitette a ragály veszedelmének, kijelentette, hogy a pozsonyi ferences rendháznak lelke üdvösségére 100 magyar forintot és 30 cseber bort hagy. A király tehát Bielany Tamás, Siklós melletti, Szent Háromságról nevezett apát, — pozsonyi kanonok — és a pozsonyi ferencrendi convent apostoli syndicusának előterjesztésére elrendelte, hogy Pásztor ovich hagyatékából, mindent megelőzve, még /mielőtt az örökösöknek az ingóstáigokat kiadnák, az említett 100 magyar forintot és 30 cseber bort a nevezett syndieusnak minden ellenállás, nehézség és kifogás nélkül adják át. 126 2 120 1 Ld. a.z 1779. dee. 27-iki rendeletet a M. N. Muzeum könyvtárának idézett gyűjteményében. 1 2® 2 Conc. Exp. 1633. 125. ápr. 7.
