Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

V.FEJEZET. A magyarkirályi hatalom és a magyar ferencrendiek

És hát a marianus és salvatorianus ferencrendiek és a Clarissák nem voltak az országba befogadva? Nem bizony, mert befogadás csak az ujabb időkben az országba jött rendekre nézve történt, nem azonban a, már a mohácsi vész előtt hazánkban viruló szerzetekre nézve is. Ez utóbbiaknak azt a jogát, hogy az országban legyenek és birtokokkal bírjanak, mindenki szilárdnak és sérthetetlennek tartotta az ősiség, a szent mult alapján minden, országgyűlési becikkelyezés, befogadás, bevevés nélkül is. Ezért nem lettek, valamint a bencések, a cisztercitáik; és a premontreiek, úgy a marianus és a salvatorianus ferencrendiek és a Clarissák sem soha b e véve, befogadva. * A rendtartományok határainak megállapítása. Az 1. részben, a marianusok és ta salvatorianusok történetében, láttuk már a következőket: A török világ megszűnése után a salvatorianusok Esztergomot és Budát ellfoglalták, de azután e helyeikre a marianusok tették reájuk kezüket és I. Lipót király a marianusöknak e tényét (1688.) jóváhagyta. Azután létrejött a lazariana decisio, mely szerint a pruszkai conventet és a beckói residentiát a imiariianusok rendtartományából a siaflivatorianusokéba, viszont a veszprémi residentiát, a sümegi, a pesti, a budai és az esztergomi conventet a salvatorianusok rendtartományából a imarianusokéba kebelezték. Ezt a rendelkezést nem csak az általános káptalan, hanem, 1690 ápr. 12-én, I. Lipót király is megerősítette. III. Károly király idejében a salvatorianusok Esztergomot, Pestet és Budát visszakérték. A király Keresztély Ágost, bíbornokot, szász herceget, hercegprimiálst és Magyarország prímását, majd két osztrák ferenerendit küldött ki ez ügyben biztosaiul és, 1714 végién, ez utóifclbiak véleményével ellentétben, a lazariana decisio alapján a marianusokat újra megerősítette az imént nevezett három convent birtokában. * A kéregetési területek határainak megállapítása. Az 1. részben, a marianusok és a salvatorianusok történetében, láttuk már a következőkét: 1697-ben a király megtiltotta, hogy a (marianus rendtartomány határain belül más koldulórendek megtelepedjenek

1;. A királly ezt a marianusok kérésére tette. 1719-ben Althan Mihály Frigyes gróf, váci püspök, a salvatorianiuförendek táblájánál ült. (A rendek tábláján, ugyancsak <a papéig táblájánál ültek még a fő-, székes- és társaskáptalanok prépostjainak és kanonokjainak képviselői : minden káptalan részéről 2—2 kanonok. A zágrábi nagyprépost a főrendek tábláján loglialt helyet.\ 25