Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
Vinga. Temes megye. 1740-ben a bolgár atyák jöttek ide és átvették a plébánia vezetését. 1852-ben a bolgár rendtartománnyal együtt Vinga is a kapisztránusoké lett. 1882-ben a kapisztránusok átadták a csanádi püspöknek. 121 1 Virouitica. (Ld. Verőce.) Visegrád. Nagy Béni (A fer. szellem. 21.) szerint a visegrádi conventet a királyi lak mellett Kun László alapította. Kaizer ezt írja: A visegrádi, Szent Györgyről nevezett apátság volt kápolnáját Zsigmond király újraépíttette és az observansoknak adta, kiknek részére 1425-ben házat építtetett. V. Márton pápa megengedte, hogy a testvérek Visegrádot elfogadják. Már most az a kérdés, hogy az observansok előtt vőltak-e eonventualisok Visegrádon? A Kun László-féle alapítást 1531-ben maguk a visegrádi saivatorianusok hangoztatták. (Ld. Nagy Béni és Kollányi.) Lehet, hogy tévedtek, lehet, hogy igazuk volt. E kérdést csak bővebb oklevéltári kutatás tisztázhatja. Visiegrád a salvatorianusoknak esztergomi őrségéhez tartozott. 1531-ben az itteni atyák az életük fentartására legszükségesebb dolgokat is nélkülözték, a királyi alapítványból nem kaptak semmit, házuk romladozott. 1544-ben a visegrádi convent már nem állt fenn. 121 2 Visoko. (Szentmiklós.) Bosznia, sarajevoi kerület. Nem messze innen volt egy ferencrendi kolostor, mely már az 1390-iki tabulán szerepel és melyet még a patarénusok romboltak le. Romjai még ma is láthatók. Magát a visokoi conventet 1450-ben Ostrides Mihály alapította a bosnyák atyák részére. Ezt a conventet a török lerombolta, de 1670-ben pénzért megengedte, hogy ujra felépítsék. Az építésre II. János lengyel király 10.000 forintot adott. 121 3 1888-ban az atyák Visokot elhagyták és Gradiskába mentek. 1214 (Ld. ott.) 121 1 Kaizer. — 1893. és 1913-i Kap. Schern. 121 2 Kollányi. — Bunyilay. —• Nagy Bérűi : i. h. 121 3 Kaizer. 121 4 1836. és 1895-i Bosn. Arg. Schern. — Francise, a Varad. Visochum.
