Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
'még 1 salvatorianus atya volt a városban, 119 0 de azután ez sem maradihatott itt tovább. Azt talán nem is kell külön mondanunk, mert már a fent, az általános történetben, az Erdélyről előadottakból is világosan megtetszik, bogy a ferencrtendiek Váradról való távozásának odva nem a török volt (hisz a török csak 1660-ban foglalta el Váradot), hanem a protestánsok. Miután — 1692-ben — Váradot a töröktől visszavették, I. Lipót király 1693-ban visszahozta a városba a ferenceseket, még pedig a salvatorianusokat. ők voltak a Váradon ujra megtelepülő kathoiikus szerzetesek közt az ellsők. A Körös partján építették maguknak kis templomot és residentiát. II. Rákóczi Ferenc felkelése idején a felkelők az atyák házát felgyújtották, templomukat nem gyújtották ugyan fel, de két oltárát fejszével szétvagdalták, szertt edényeit és felszerelését elrabolták. Az atyák szétfutottak, csak egy maradt közülök Váradon és jó darabig ez volt az egyetlen katbolikujs pap a városban. 1711-hen kezdték építeni az uj rendházat. 1713-ban már beléköltözhettek. 1716-ig a saivatorianusok kezelték a plébániát. Ekkor azután egy váradi kanonok lett a plébános, de 1719-ig ez is a ferencesek templomában «működött, mert más templom még nem állt rendelkezésére. Csak 1719-ben alakítottak át egy házat plébániatemplommá. Még később épült fel a káptalan temploma. Mivel azon a helyen, ahöl az atyák 1711 óta ismét laktak, a rertdházat hadászati okon nem volt szabad megnagyobbítani, így Csáky Imre gróf, bibornok, kalocsai érsek és a váradi egyházmegye administrátora, 1725-ben a városban más helyet jelölt ki Gz atyák számára, melyen az atyák az építkezést a nevezett bibornok és Bihar vármegye segítségével mindjárt meg is kezdték, ugy hogy 1731-ben már elfoglalhatták uj házukat, meüyet 1738-ra annyira kiépítettek, hogy ekkor convent rangjára lehetett emelni. Az uj templomot, melyet 1732-ben kezdtek építeni, 1749-ben consecrálták. 119 1 II. József császár a sal va to ria n u sok n ak váradi conventjét eltörölüe. 1192 Váradon a kapucinusoknak is van con vent j ük. Az 1729. 68. számú originális referada-ban ezt olvassuk: Az osztrák-magyar rendtartomány kapucinusai élőadták, hogy a katholikus\hívek a hiit terjesztése végett kérték őket, hogy Nagyváradira, Székelyhidára és Hatvanba jöjjenek. Az illetékes földesurak is óhajtják ezt és az illetékes megyéspüspökök is készek ebbe beleegyezni. A nevezett atyák tehálíi kérik a királyt, bqgy az említett helyeken egyelőre residentiát és azután conventet állíthassanak. i 'Á helytartótanács a jelen ügyre nézve a következőket adta elő: Amit a kapucinusok a hívek óhajáról, a földesurak és a püspökök beleegyezéséről 1190 Bunyitay. — Fridrich. i. Ii. ím Fridrich. i. h. 1192 Kaizer.
