Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
Szegeden a plébániát (az egész városét, — a múltban csak egy plébánia volt) a török világban a ferencesek kezellték. A török 'uralom megszűntével, 1702-ben, Dolny István, csanádi püspök, is megbízta a ferencrendieket a plébánia kezelésével. 107 7 1711-ben Nqdasdy László gróf, csanádi püspök, a plébániát a jezsuitáknak adta át, kik azonban nem is egy egész év múlva Szegedről Nagybányára mentek. Ezután Návay János, esztergom-főegy házmegyei pap, lett plébános, de ő is csakhamar távozott a városból. Utána a pálosok kapták meg a plébániát. Azután megint Návay lett plébános és az maradt 1720-ig. Ekkor megint elment Szegedről és a plébánia a piaristák kezére jutott. 1078 Keresztély Ágost, szászi herceg, bibornok, hercegprímás, esztergomi érsek ugyanis, ki Szeged, mint exemptus plébánia felett, ismét el kezdte gyakorolni a joghatóságot (1707-itől 1725-ig volt esztergomi érsek), 1725 előtt a piaristákra bízta a szegedi plébániát. 107 9 A ferencrendiek éppenséggel nem nyugodtak bele a plébániának tőlük való elvételébe. Farkas András, szegedi guardián, t. i. 1727 márc. 17-ikén beadványt intézett ai csanádi püspökhöz (Nádasdy László grófhoz), melyben elmondja, hogy a XVII. században a csanádi püspököktől! a szegedi plébániára nézve a joghatóságot mindég a ferencrendiek kapták meg, oőt az említett sziálzadban a ferencrendiek a csanádi püspököknek még vicarius generalis1 aii (általános püspöki hélíynökei) is valtak. Tehát, mondta a guardián, Szegeden mindég ia ferencrendiek voltak a plébánosok. 108 0 De ennél még többet is megtudtunk Farkas András guardliánnak idézett leveldblől, azt t. i., hogy Szeged városa nem akarta a piaristákat plébánosnak, hanem 1727-ben világi papot praesentált ial plébániára. A dloîiog vége az lett, hogy sem a ferencrendiek nem kapták visszia a plébániát, sem világi pap nem lett plébános, hanem a plébánia a piaristáké maradt. Miután ugyanis a kirMíy — 1729-ben -— a joghatóságot Szeged felett végleg az esztergomi érseknek Ítélte oda, Eszterházy Imre gróf, hercegprímás, esztergomi érsek, 1732 aug. 2-ikán úgy rendelkezett, hogy a piaristák, kik addig is kezelték a plébániát, toviálbb is zaviairtalanu'li kezeljék , yaz ügynek bíróilag való véglleges elintézéséiig," 108 1 1077 Primási Levéltár. Arch. Vet. Eccl. Az Esterházy Imre gróf, primás idejebeli iratok között, 699. sz. aJatt. — Pray Specimen-je szerint 1702-ben már nem Dolny István, bantem Jány Ferenc volt csanádi püspök. 1078 Fridrich: i. b. 1079 2\ z Originális Referada-k alapján készített jegyzeteinkből. logo prim. Levélt. Arch. Vet. Eccl. u. o. A guardiánnak Eredeti levele. 108 1 Esterházy prímásnak 1732. aug. 2-iki, sajátkezüleg aláirt és pecsétjével ellátott levele. Prim. Levéltár. Arch. Vet. Eccl. u. o.
