Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint

megtiltotta az építkezést (az építkezés folytatását). 89 2 így az atyáknak a félbenmaradt házban kellett lakniuk. Kápolnájukat csak szalmával fedhet­ték be. Misekor, ha az eső esett, az oltár fölé ponyvát kellett kitériteniök. Végre Nesselrocle engedett és 1731-ben folytathatták az építést, 89 3 melyben főtámogatójuk Klimó György püspök (1751—1777) volt. (Tehát az építés teljes befejezése ily sokáig tartott.) 1757-ben a mohácsi convent a boszniai provinciából a kapisztránusba kebeleztetett, melyben ma is fennáll. (II. József nem bántotta.) Az atyák kezelik a plébániát is. 89 4 (A mohács-külvárosit. A mohács-belvárosi világi papok kezén van.) Monte-Santo. Glavinich szerint Friaulban, a görzi grófságban, az aquilejai egyház­megyében. 1566-ban készült el. Károly főherceg adta át a Bosnae-Croatiae Provincia-nak. 1648-ban fennállt. (Talán II. József törölte el.) Mór. Fejér megyében. A kapucinusoknak ma is fennálló conventje. 1696­ban alapították. A főjótevők: Hochburg Joanna és örökösei: a Lamberg grófok és a Luzsénszky bárók voltak. 89 5 1881-ben a templomot kibővítették és uj tornyot építettek. 1889-ben a régi convent helyett újat emeltek. Az atyák kezdettől máig kezelik a plébániát. 89 6 89 2 Radonay Má|tyás Ignác püspök volt 1687—1703. Nessel rode Ferenc gróf püspök volt 1703—1732. Mivel csak Radonay lehet az a püspök, aki álktt a városon kívüli telket szerezitek éte rajta iaz építést megkezdték, így a telek szerzése és az építés megkez­dése 1703 előttre esik_ vagyis forrásaink 1710-e téves. 89 3 Nesselrode hős katonából lett pap. Roppant sok viszálykodása volt mindenekkel, a jezsuitákkal, a káptaJanával és másokkal. E viszálykodások folyamán egészen középkori jelenetek, mozzanatok (ágyuk felvonultatása, bebörtönözések stb.) fejlődtek ki. Csak itt tudjuk meg, hogy a vén oroszlántól még Szent Ferenc szegény fiainak sem volt békes­ségük. Nesselrodéről nagyon sok érdekes dolgot jegyeztünk ki az Originális Referada-k számos darabjából. Most, hogy szó van arról, milyen bajt okozott a ferencrendieknek is,., nagyon alkalomszerű volna jegyzeteinkből egyet-mátst közölni, de hát jegyzeteink fel­használását elhalasztjuk akkorra, mikor nyugodtan írhatunk. 89 1 Kaizer. — 1913-ji Kap. Schern. 89 5 Az 1892-ikii Kapucinus Schematismus egyszerűen csak Hochburg Joanna Nagyságos Úrnőt ír. Azt a fáradságot sem vette magának, hogy — ha már örökösei voltak ez úrnőnek — megírta volna azt is, hogy férje után mi voit a neve? Mert talán egy asszonynál némileg ez is fontos. Legalább az ujabbkori al !apítók_ jótevők iránt mégis egy kissé több figyelemmel kellene lenni. — Nagy Iván-nál a Lamberg-eknél ezt olvassuk: Lamberg Ádám Ferenc (1678—1731) neje: Hochburg Anna Mária bárónő. (No már most: még a Joanna sem biztos. Valóban, ha nem oklevelek alapján ir az ember, vajmi keveset érhet az irása. Ha majd e vázlat-munkánkat kiépíttetjük, nem is irunk más­ai apón, mint csak oklevelekén.) 89 6 1 8 92-i Kapuc. Schern.

Next

/
Oldalképek
Tartalom