Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
T r e n c s é n-, Veszprém- és Z s o 1 n á-nál azokat az adatokat, melyek e hely'eken a protestantizmus elterjedésére, uralomra jutására és uralkodására, továbbá a katholïcizmusnak régi jogába való visszahelyezésére, szóval e helyeknek XVI. és XVII. századbeli vállasügyi történetére vonatkoznak, elhagyni. Körmöcbánya. Itt a katholikusok csak szűk, sötét helyen végezlhették istentiszteletüket. Lippay György, primás, esztergomi' érseki tehát a városba akarta telepíteni a salvatorianus ferencrendieket és számukra iá király engedelmével, 2000 magyar forinton megszerezte a W enger- (Unger) féle házat. Ámde a város nem engedte, hogy az érsek a híálzat birtokába vegye. Emiatt a katholikusok az 1649-iki országgyűlésen felszólaltak és hiába felelték a protestáns rendek, hogy a nevezett házat a város javára jelentékeny összeg terheli és egyébként is eladása a város szabadalmai ellen történt, az országgyűlés a 23. cikkben kimondta, hogy az érsek Körmöcbánya városa ellen az 1608. k. e. 13., az 1609. 44., az 1635. 25. és az 1647. 78. tc, értelmében valamely ítélőmester előtt mind ;aíz elfoglalt ház visszaadása, mind iäz idézett cikkekben kitett büntetés iránt ügydöntőén és minden jogorvoslat kizárásával eljárhasson és végréhajtást nyerhessen. A körmöciek ettől ia törvénytől nem ijedtek meg, mert mikor — még az 1649-ik évlbten — az atyák Galgócröl Körmöcre jöttek, nem eresztették be őket a városba, úgy, hogy, az atyák kénytelenek voltak magukalt a városon kívül az érseki malomban meghúzni. Itt sok csúfság érte őket, sokszor megdobálták! őket kővel, sárral,. A királynak egy, 1650-iki levelében azt olvassuk, hogy a király az Unger-féle házat (domus Ungeriana), „melyet az érsek saját pénzén vett az Egyháznak", „mint a városok közvetlen és legfőbb földesura", minden teher alól kivette. Azt hihetnők, hogy 1650-ben tehát az atyak már elfoglalhatták! iaz Unger-féle 'házat. Ámde nem úgy volt. Még 1651 elején is az említett malom volt a lakiálsuk és ékkor (1651 elején) az érseknek még csak a kincstári házba sikerült őket átteSlepítenie. A protestánsok! innen is ki akarták őket űzni, de hát ezt a szándékúikat már még sem valósíthatták. * Végre, sók kifogás után, 1651 íebruáriusában m érsek a ferenceseknek átadhatta az Unger-íéle épületet. 82 7 62 7 Okolicsányi: Hist. Dipl. App. 94., 98. — Az 1649. 23. tc. szövege. — Besztercelányai Schern. Eist. 1876. <311. — Conc. Exp. 1650. 349. — Lippay érsek kézirata. Prim. Levélt- Arch. Vet. Eccl. fasc. 25. 235. — Fridrich: i. h. II. 71. és köv.
