Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
királyi jövedelmek kezelőségétől heti másfél forintot utalt ki. Mint a király írta, az atyák prédikációjukkal és példájukkal még az acatholicusokat is a katholikus hitre vezérlik. 78 7 Legkésőbb 1650-ben a jezsuiták is — mint szerzet — ismét Kassán voltak. 78 8 Azt hisszük, mindjárt régi helyükön, a főkapitányság épületében laktak, és a király 1654-iki ténye, melynél fogva ezt az épületet a jezsuitáknak adta, 78 9 csak az épületnek az atyák részére való végleges adományozását jelentette. A katholikus nyilvános gyakorlat tehát több esztendei teljes számüzöttség után egyszerre három szentélyben éledhetett fel Felsőmagyarország, fővárosában. „Kivittem" — írta 1650 körül Lippay György primás a pápának — „hogy az országgyűlés Kassán helyet jelöltessen ki a katholikusok temploma és iskolája részére és hogy az egri káptalan és püspökség a jelentéktelen mezővárosából: Jászóról Kassára kerüljön. Ez már meg is történt. A kanonokoknak már van Kassán templomuk. Oda jöttek a jezsuiták és a franciskánusok is. A legeretnekebb városban (civitas haereticissima), mely csak nemrég a vértanuk vérétől ittasult meg (ebria martyrum sanguine),, mekkora változás!" 79 0 így jöttek vissza a ferenerendiek Kassára, valóban: nagy, hatalmas változások közepette, melyeknek nagy és hatalmas volta azonban éppen abban is állt, hogy. az atyák ismét megkezdhették működésüket a városban. Azok a ferencesek, kik 1450-től 1556-ig tartózkodtak Kassán* marianusok voltak (ld. pl. a marianusoknak 1533-iki rtabuláján: 78 7 Conc. Exp. 1651. 16. jan. 13. A király rendelete ,a kamarához. — V. ö. Fejér:: i. h. 131. drb. 227. lap és Fridrich: II. 44. és köv. 788 Hogy egyénenként, azaz eollegiummal 1, vagy székházzal nem bírván, a jt'zsuiták már 1650 előtt is működtek Kassán, bizonyítja az, amit a kassaiak az eperjesi tárgyaláson (1647 szept.—1648 jan.) mondtak, hogy t. i. ha nem kell helyet kijelölniük az atyák számára, nem fogják őket gátolni a városban való tártézkodásbain. — Hogy 1648 januárjában a jezsuitáknak még nem volt Kassán rendházuk, bizonyítja azon körülményen kívül, hogy akkor még tartott az eperjesi értekezlet, melyen I. Rákóczi György nem engedte meg, hogy az atyák Kassária visszatérjenek, Lippay György, esztergomi érseknek 1648. jan. 3-iki, a királyhoz intézett levele. (Orsz. Levélt. Ctmcellariai, Oszt. Litterae Archiepiscoporum.) — Hogy 1650-ben már volt a jezsuitáknak rendházuk Kassán, bizonyítja Lippay 'érseknek a pápához írt, Magyarország és különösen az esztergomi főegyházmegye egyházi viszonyairól szóló jelentése (Prim. Levélt. Arch.. Vet. Eccl. fasc. 25. n. 235. Lippay érsek sajátkezű fogalmazványa), meOjy aligha kelt 1650 után és .melyben azt írja az érsek, hogy Kassára jöttek a jezsuiták ils és a ferenerendiek is. — A ferencrendiekről, fent idézett forrásainkból, egészen bizonyos, hogy miár 1650-ben Kassára jöttek. 789 Lippay György esztergomi érsek, 1654. dec. 23-ikán megköszönte a királynak* hogy Kassán házát a jezsuitáknak adta és kérte ,a királyt, hogy az erre vonatkozó adománylevelet mentől előbb írassa meg. (Litterae Archiepiscoporum.) 790 Lippay-nak idézett, primási levéltárbeli, 1650 körüli kézirata.
