Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
Ai kaplony i ferencrendi templom kriptájában van eltemetve Károlyi Sándor. 74 8 Hogy. Szent Ferenc fiainak a XVIII. század elején Kapltonyba való hozása mit jelentett a katholicizmus ügyére nézve, megitélhetjük abból, amit Károlyi Sándor gróf arról az időről jegyzett fel, mikor ő még diák volt. „Akkor — írja a gróf — az egész Tiszán innen való földön] több sehul római kathólikus papok nem voltanak, hanem Szathmárt a páter jessuitaknái és Ecsedben egy plébános." Ilyenek vagy nem sokkal jobbak voltak a vallásügyi viszonyok Kaplony vidékén még akkor is, mikor a franciskánusok ott megkezdték működésűiket, mert Károlyi Sándor — a fent jelzettinéi későbbi időket illetően — ezt írja: „(Szathmár megyében) feleséglem fehér cselédivel együtt mind öszve is alig voltunk tizenketten az igazi római hitiben.. 74 9" Az 1834-iki földrengés a kaplonyi ferencrendi templomot és conventet majdnem teljesen elpusztította. A templomot egészen újra kellett építeni. Az emeletes conventet .földszintessé alakították át. Az uj templomot Hám János, iszatbmári püspök (182 7—185 7), 75 0 1 848-ban szentelte fel. Mindennek újjáépítője Károlyi György gróf volt. 1900-ban Kaplony a megszüntetett salvatorianus rendtartományból a kapiszitránusba került, melyben ma is fennáll 1. Az atyák a plébániát is kezelik. 75 1 Kapronca. (Koprivnica.) Belo vár-Kőrös megye, város. Az 1904-i H orv. Cyr. Meth. Schern, szerint 1280-ban a németujváriak alapították. Kaizer szerint 1292-ben Henrik bán építtette. (Az ilyen adatok összeegyeztethetők. Alapítás, az építés megkezdése, befejezése .... Tüzetesen persze a dologhoz csak alapos, ö n á 11 ó oklevéli kutatás után szólhatnánk hozzá.) 1372-ben Nagy Lajos király neje,. Erzsébet királyné újraépíttette. 1533-ban szerepel a marianusöknak pécsi őrségében. Pécs eleste (1543) után (az id. Schern, szerint csak 1561-ben) az atyák elhagyták. 1606-ban Draskovich Ferenc gróf, provinciális, újra 74 8 Fridrich: i. h. II. 150. és köv. 74 9 Takács (Sándor : i. h. u. o. 75 0 A szentéMü Hám Jánost 1848-ben; V. Ferdinánd király a Batthyány-kormány előterjesztésére esztergomi érseknek nevezte ki. Ezt a kinevezést Róma, csak úgy, mint Lonovics Józsefét csanádi püspökből egri érsekké és Horváth Mihályét csanádi püspökké, sohasem erősítette meg. Lonovicsot az osztrák abszolút kormány minden címétől, rangjától megfosztotta és >az alsóausztriai Melkben internálta, Horváth külföldre menekült,. Hám visszament Szatmárra és holtáig annak püspöke maradt. Esztergomi érsek 1849-ben Szcitovszky Jánosi lett. — A magyar ferenceseknek az utoilsó magyar sztabadságharcban valő részt-vétellére nézve sejthetünk valamicskét abból, amit fent, Csiksomlyót illetően feljegyezhettünk. Lehetünk-e majd abbian a helyzetben, hogy mindent, mí erre vonatkozik, felkutathatunk? csak az Isten tudja. Mi, mindenesetre vágyva vágyunk ezt a kutatást elvégezni. 75 1 Kaizer. — 1913-i Kap. Sebem.
