Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

A jelen munkában felhasznált levéltári anyag jegyzéke

ülletö megye a felekkel stb. — A király a placet-at mindég sajátkezüleg irta reá a referada-ra. (Placet Carolus, — placet m., mely utóbbi betű ,,Mária Teréziá"-t jelent.) Ha a resolíutio egy vagy több mondatból állt, III. Karoly király ezt is mindég, akár németül, akár latinul, végig sajátkeziien irta. Ez a királyunk egyformán jól kezelte a német és a latin nyelvet. Latinsága nem iigeu rosszabb korának magyar hivatalos latinságánál, ka nem is akkora szóbőségü és egy kissé spanyolos is. Mária Terézia, lia a place t-nél többet irt, szintén sajátkezüen irta a referadak-ra •német resolutioit, valamint latin resolutioit is, de ez utóbbiakat csak akkor, ka rövidek voltak, míg ha hosszabb lélekzetüeknek kellett lenniük, már titkárával íratta (persze szorosan az ő szándéka, utasítása szerint) és ő csak aláírta őket. Igaz, hogy ő is tudott latinul, de még sem volt oly erős a latinban, mint édes atyja. — Az originális referadá-knak két dátumuk van. Az első azt a napot jellenti, melyen a cancellár a referadá-t a király elé terjesztette, a második azt, melyen a király (vagy királynő) resolutioját a referadá-ra reáírta. Ez utóbbi dátumot az exmissio, az exmittálás, a kiadás, a kibocsátás dátumának nevezték és ezért írták eléj'e az „Exm." betűket. Az originális referada és a királyi resohitio alapján létrejött királyi oklevél, rendelet, levél is arról a napról keltezhetett, melyen a királyi exmissio történt, vagyis melyen a király (vagy a királynő) resolutioját a referadá-ra ráírta. Mi e jegyzékünkben a reiferadá-k második dátuma elől az „Exm" betűket elhagyjuk, mert a mondottak alapján az olvasó már úgy is tudhatja, mit jelentenek a második dátumok.) III. Károly )király (1111—1740) korából. 1724. 32. aug. 22. szept. 19. A király dönt a pozsonyi és a budai Clarissák közt az óbudai és a nyulakszigeti alapítványok miatt támadt vitábiain, -1726. 42. szept. 19. nov. 26. A királty nem engedi meg, hogy Draskovich Ádám grófné a conventuiailis minoriták részére a sopronimegyei Csepregen conventet alapítson. 1728. 1. 1727. dec. 15. 1728. jan. 5. A király nem engedi meg, hogy a győr-belvárosí ferencrendiek Győrszigeten is akár conventet, akár residentiát alapítsanak. 1728. 70. máj. 14. nov. 24. A király jóváhagyja, hogy Károlyi Sándor gróf a Clarissák részére Pesten kolostort alapított. 1729. 5. jan. 31. febr. 20. A király intézkedése a primás és a csanádi püspök között a Szeged felett gyakorlandó joghatóság miatt felmerült vitában, 11720. 68. máj. 9. jun. 8. A király megengedi, hogy a kapucinusok Hatvanban és Székelyhidáin letelepedjenek, de nem engedi meg nekik, hogy Nagyváradon rendházat alapítsanak. 1731. 9. — 1731. 71. E két referáda arra vonatkozik, hogy Pozsony városa a kapucinusok conventje mellett egy kertet vett és benne kocsmát akairt építtetni, mi ellen a kapucinusok tiltakoztak, kérvén még azt is, hogy a kertet a várostóil megveheissék. Az ügyet, a király óhaja szerint, békés egyezséggel intézték el. 1733. 64. ápr. 28., máj. 19. A király intézkedése abban ia vitában, mely a marianusok között az (alternatives választások miatt támadt. 1733. 77, Exm. jun. 29. A zágrábi püspök jelentése a szlavóniai plébániákról és & plébániákat kezelő ferencrendiekről. 1733. 85. Exm. jul. 22. A király intézkedése abban a vitában, mely a marianusok között laz alternativus választások miatt támadt. 1733. 87. A kiraily megengedi, hogy az az atya, ki a szlavóniai plébániák visitálására jött, a visitatiot végezze. 1733. 114. A király intézkedése abban a vitában, mely a marianusok között az alternativus választások miatt támadt. 1733. 121. Az imént említett vitára vonatkozik. 1734. 57. — 1734. 73. — 1734. 87. szintén az említett vitára vonatkoznak. 1735. 9. Exm. jan. 17. A királynak végső döntése az említett vitában. 1735, 82. A Kapornaky-alapítványra vonatkozó irományok. 1735. 100. aug. 8., nov. 8. A király megengedi, ihogy iá kapucinusok nagyváradi residenti áj likat conventté alakítsák. 1737. 13. jan. 11., márc. 1. A király nem engedi meg, hogy a conventualis minoriták a trencsénmegyei Bittsén rendházat építsenek. 1738. 49. aug. 12., aug. 20. A király megengedi, hogy az Erzsébet-apácák Pozsonyban megtelepedjenek. 1.739. 21. febr. 6., ápr. 7. A király elrendeli, hogy az Erzsébet-apácák részére Budán tett alapítványt a pozsonyi Erzsébetek kapják meg.