Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
egészen leégett. A gyújtogatás gyanúja a lakosságnak gazdagabb része ellen, irányult, mert az volt protestáns. Többen azt mondták, hogy inkább a török lakjék a klastromban, mint a barátok. (Ez az óhajtás csakhamar teljesedett.) Mikor a convent égett, láncoltak, — azokat, kik a tüzet oltani igyekeztek, kinevették és a szent misét, valamint a katholikus szertartásokat szidták. Verancsics mindezekért a protestánsok főbbjeit maga elé idézte és őket — köztük a főbünösnek, Mathusz Ferencnek az atyját is — fogságra vetette. írt a püspök a királynak is, hogy neki ez ügyben szigorú utasítást küldjön. Mint levelében mondta, nagyon remélte a jászberényi protestánsok megtérését. (Hiába remélte.) A protestánsok elfoglalták a katholikusoknak egy kápolnáját és a plébániatemplomnak egyik felét. A templomnak azt a részét, mely a katholikusoké maradt, mindég bepiszkították. Verancsis tehát azon volt, hogy a protestánsok érjék be csak a kápolnával, a plébániatemplomot pedig egészen a katholikusok bínják. 73 0 Megsértenők a régi magyar ferencesek emlékét, ha azt mondanók,, hogy Jászberényből, ahol ily kegyetlenül és csúfosan bántak velük, elkívánkoztak. Hisz éppen azokon a helyeken vélték ők magukat az Istentől a munkára leginkább elhívottaknak, melyeken a katholikus hitet a legnagyobb veszedelem fenyegette és ő reájuk magukra a legtöbb szenvedés várakozott. Alább még látni foguk, hogy szinte keresve keresték a vértanúságot Krisztusért. Nem az ő érzületüket tolmácsolva tehát, hanem csak a puszta tények alapján mondjuk, hogy valóságos megváltás volt reájuk nézve, mikor a török, 1565-ben Jászberényt elfoglalván, elűzte őket a városból. Conventjük ekkor török vár létt és ettőlt fogva már csak hitszónokokat küldtek Jászberénybe, de csak 1583-ig, mert ez után az év után már ezt sem tehették. 1594-ben a török elhagyta Jászberényt, biztosabb helyre vonult. Bucsuzásképp a barátok conventjét fölgyújtotta, templomuk szentélyét és tornyát lerombolta. Száz évig tartott, míg a ferencesek megint Jászberénybe jöttek. (Nem volt elég emberük, hogy előbb küldhettek volna atyákat e régi helyükre. Az általános történetben láttuk, mennyire megfogyatkozott a számuk.) 1694-ben egy kis házat és egy kis kápolnát kaptak a városban. 1700- (vagy 1701-ben) a berényi kis hajlék elnyerte a residentia címet. Eddig az ideig t. i. Berény csak a gyöngyösi conventtöl függő hely vala.. Ugyancsak 1700-ban kezjdték meg a templomnak újraépítését. A nagyobb rendház építéséhez csak 1723-ban fogtak. Az épület csak 1755-re készült el teljesen, de Berény már 1734-ben a conventek sorába került. 1900-ban a 73 9 Verancsicsnak 1560. okt. 14-iki és mov/22-iki levele a királyhoz. Katona: H. C. XXIII. 366. és köv. 370. és köv. — Fejér: Codicil! 1. 52. drb. 87. lap. — Verancsics összesmunkái. VIII. 186. és köv. 194 és köv.
