Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
közéjük II. Józsefnek kérlelhetetlen vasökle és széjjel kellett s<zóródniok, hontalanokká kellett válniiok saját hazájukban. De tartsuk meg az idő rendjét annak a kevésnek az előadásában, mit a gvőri házról még elmondhatunk. Az 1614-ben épült uj convent 1654-ben leégett. Már a következő évben újra felépítették. 1727-ben Sinzendorf Fülöp Lajos gróf, bibornok, győri püspök (1726— 1732) a következőket jelentette a királynak: Még a szász bibornok (Keresztéig Ágost, szász herceg, bibornok, 1692—1700 győri püspök, 1700—1707 győri püspök és egyben esztergomi coadiutor cum iure successionis, 1707— 1725 primás, esztergomi érsek és a győri püspökség administratora, 1715-től •herceg-prímás) megengedte, hogy Győr-Belvárosból Győr-Szigetre 3 ferencrendi jöjjön ideiglenesen lakni. A ferencrendiek, a győri püspökség üresedésének idején, ez engedelemmel visszaélve, Győr-Szigeten 12 személy számára építettek lakást. Ennyien akarnak tehát oda jönni. Ő (Sinzendorf), mint püdpök és egyben földesúr, eddig még nem tagadta meg tőlük ehhez belegyezését, de mivel a király engedelme nélkül az atyák Győr-Szigeten nem telepedhetnek meg, kéri ez ügyben a király határozatát, mely nélkül véglegesen sem az épület befejezését, sem a letelepedést Győr-Szigeten nem fogja a ferenceseknek megengedni. Győr vármegyének és a helytartótanácsnak ez ügyre nézve az volt a véleménye, hogy, tekintettel e lelkek szükségletére, melynek a győr-ujvárosi plébános nem képes eleget teínni, engedje meg a király az atyáknak a Győr-Szigeten való letelepedést, de — a püspök szándéka szerint is — ugy, hogy csak 3 atya és 1 testvér jöjjön oda, kik azután a belvárosi guardiántól függjenek és tőle nyerjék ellátásukat. Ennek ellenében a cancel lámák véleménye ez volt: A lelkek szükségletén egy plébánossal vagy egy káplánnal is lehet segíteni, kinek eltartása nem kerül annyiba és nem terheli ugy a lakosságot, mint egy szerzetes családé. Azt is figyelembe kell venni, hogy az atyák királyi engedelem nélkül mertek építkezni (nos, ezt semmiesetre sem tették rosszhiszeműen). El kell tehát őket távolítani Győr-Szigetről és vissza kell őket küldeni a Belvárosba, — a püspököt pedig utasítsa a király, hogy a lelkek szükségletéről világi papnak kirendelése útján gondoskodjék. 68 6 Hogy a király miként döntött ez ügyben, sajnos, nem tudhatjuk, mert vagy a király nem irta reá magára az Originális Referada-ra resolutioját, vagy mi felejtettük el annak idején a resolutiot az Or. Re f.-ról lemásolni, de, ugy véljük, nem járunk messze az igazságtól, ha azt hisszük, hogy a király a cancellár véleményét követte. II. József 1787-ben a győri marianus conventet eltörölte. A rendháznak egyik szárnyában katonai convictust rendeztek be, többi részét bérbeadták, — a templomból magtár lett. Ma a convent épülete megyeházul szolgál. 68 7 68 8 Or. Ref. 1728. 1. 1727. dec. 15. Exmittálva 1728. jan. 5. 88 7 Nagy Béni: A mar. fer. II. Józs. k. 5S1. — Farkas. 13. — Kaizer.
