Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
együtt fölborították. Az atya Sebesre menekült. Fleischhacker bíró a salva"iorianusok házát lebontatta, köveiből lutheránus iskolát és polgári házalkat •építtetett. Az atyáik templomának tabernaculumát, oltárait, képeit, szobrait a lutheránusok meggyalázták. A feszületet sáriba dobták, megtapodták. Ámde Thököly ék dicsőségének is.-halmar vége lett Eperjesen. 1685-ben Schultz tábornok visszaszerezte a várost a király számára, aki 1686. jun. 21-ikén elrendelte, hogy a lutheránusok építsék fel a saivatorianusok lerombolt kolostorát. Az atyák, kik ideiglenesen egy, régi residentiájuk anyagából «melt házban lakták', barátságosan megegyeztek a lutheránusokkal!, úgy, hogy ezék latz új rendház építésére 4000 forintot tettek le és ezzel minden további kötelezettségtől megszabadultak. Az említett összegből és még a hívek alamizsnájából felépült az új kolostornak egy szárnya és egy szentély. Mindez 1696-ban leégett, de a tűz okozta kárt jó emberek segítsége hamarosan jóvátette. Már 1697-ben convent rangjára emelődött a residentiá. 1727—1734. épült ki még három szárny. A ifőjótevok a Klobusiczky- és ai ü/e/czer-család voltak. Alapítványokat tettek még: a Splényi-, a Pethő-, a T urcsányi*, a Máriássy-, az Ezerniczky- és más nemes családok. Az új, nagy templomot egészen Klobusiczky ék építtették. Ennek az építése 1708-tól 1718-ig tartott, csak a homlokzat bevégzése késett 1728-ig. 1888-ban nagy tűz pusztította iá conventet és a templomot. Mind a kettőit csakhamar kijavították. 1900-ban az eperjesi conventet a megszüntetett salvatorianus rendiartomáínyból a kapisztránusba kebelezték, melyben ma is fennáll!. 61 9 Mint láttuk, Eperjesen a minoritáknak is volt conventjiiikí. Ezt II. József «sászár szüntette meg. Eszék. (Osjek.) A török az itteni ősrégi conventet imég a mohácsi vész előtt elpusztította. Az atyák Antin faluban (Szierém megye) építettek egy kis residentiát. Később Eszéken újra megtelepültek, de itteni- residentiájukat a török 1687-ben megint élpuszitította. 1705-ben megújították. 1709-ben I. József király engedetni,évdll az új várban új rendház és templom építését kezdhették meg. 62 0 1718-ban az eszéki jezsuita-missio főnöke, ki egyben eszéki plébános volt, a következő panaszt terjesztette Keresztély Ágost, szász herceg, hercegprímás és esztergomi érsek elé: Az eszékii várban levő ferencrendiek, a közjóra és az Isten dicsőségére hivatkozva, vasár- és ünnepnap is hordatnak anyagot építkezésükhöz. A plébános ezért szeretettel megintette őket, sőt hétköznapra még lovait is feajánlotta szolgálatukra, de csak goromba vállaszt kapott. A plébános tehát kéri a primást, hogy, mivel 1 az eszéki plébánia az 61 9 Fridnicli: i. h. I. 49. II. 129. és köv. — 1913-iki Kap. Schern. 62 0 Kaizer. — 1904-iki Eorv. Cyr. és Meth. Schern.
