Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)
IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint
Éperjes. A protestantizmus Eperjest is meghódította magának. 60 2 Az 1619-iki országgyűlésen a katholikus rendek panaszkodtak, hogy Eperjesen hitfeleiknek nagy büntetés terhe ailiatt megtiltották, hogy istentiszteletre a szomszéd falvakba járjanak. 60 3 Azoknak a panaszoknak, melyeket a kaítiholiikusok az 1649-iki országgyűlésen hitfeleiknek a városokban való elnyomásáról előadtak, jó részük Eperjesre vonatkozott. 60 4 Az 1659-iki országgyűlésen ismét panaszok hangzottak el a katholikusoknak Eperjesen való bántalmazása, elnyomása miatt. 60 5 1667-ben Eperjesen' megnyitották a lutheránusok főiskoláját. Annak a jogvitának ismertetését, mely e tényt megelőzően a király, és az eperjesiek között folyt, itt eltmellőzzük. 60 6 60 2 E városban és környékén a protestantizmus már 1530 előtt elterjedt. (Lampe— Ember: suz. 1525. évhez.) 1531-ben az egri püspök az eperjesi prédikátort elfogatta. (Egyht. Emi. II. 171.) Luther 1544-iben, Tehet, két levelet intézett az eperjesiekhez, de egyet bizonyosan írt nekik. (Révész Imre: Dévay-Biró Mátyás. 52. — Katona: H. C. XXI. I. 433.) Ld. még a Bártfánál mondottakat. 60s F ejér: Codicillus. 41. d. 74., 75. lap. 60 4 íme, az Eperjesre vonatkozó panaszok: A múlt országgyűlés (az 1646/47-iki) idején, midőn a városban időző királyi biztosok kedvéért egy katholikus pap szent misét mondott, az egész város fegyvert ragadott és a papot, valamint a biztosokat majdnem megölte. (Ennek az esetnek máshol is van nyoma. 1647. márc. 26-iikán ugyanis a király Eperjes városát számadásra hívta fel amiatt, hogy az eperjesiek egy jezsuitát, ki a királyinak az erdélyi fejedelemhez menő biztosai (követei) kíséretében vol|t, a követek megkérdezése nélkül „a katholikus vallás, az ő szajbadsága és a király tekintélye sérelmével" városaikból kikergették. Canc. Exp. 1647. 74. márc. 26. Ezzel ugyanegy íven a király ama leveliének fogalmazványa is, melyet a király ugyanez ügyben Tassy Gáspárhoz és Mosdósy Imréhez intézett.) Ha egy katholikus meghal, a város /hatósága a halálról és a temetésről jelentést követelj mi eddig nem volt szokásban. Ezelőtt a lutheránusok prédikációja alatt a katholikusoknak szabad volt a városból kimenniük, most pedig nem szabad nekik. A rabokat a bíró tudtán kívül katholikus pap, vagy világi katholikus nem látogathatja meg. A szentséget is csak a bíró engedelmével szabad a rabokhoz vinni. Ha egy katholikus rab gyónás végett papot kéret magához., a Pjap csak egy lutheránus ember kíséretében mehet a rabhoz. Ez azért van, hogy a lutheránus rabok ne hallhassák a katholikus pap inteltnét. A katholikusoknjalk nincs helyük vallásuk gyakorlására. Kérik, hogy a városban levő irégi kolostort adják át nekik. •— Az evangélikusok erre ezt felelték: Az eperjesi követek semmit sem tudnak arról ia fegyveres támadásról valamely katholikus pap ellen (? !) A katholikusok tisztességes temetésben részesülnek. A rabokat a lutheránus lelkész szintén csak úgy látogathatja, mint a katholikus pap. A kapuk elzárását illetően ugyanaz a rend áll fenn a lutheránusokra, mint a katholikus okra nézve. -— (OJcolicsányi: Hist. Dipl. App. 95,, 98.) 60s a katholikusok körmenetét megzavarták. A katholikusokat kutyáknak nevezik, fenyegetik. Ha házasságra akarnak lépni, nagy taxát fizettetnek velüik a protestáns lelkész részére. Nem engedik meg nekik, hogy a városban házat vegyenek. 60 0 Ld. Conc. Exp. 1666. 84. áptf, 11. — 170. jul. 21. — 166T. 173. jük, & — Ld. még: Angyal Dávid: Késmárki Thököly Imire. M. Tört. Efetr. 1888., 1889. 28. lap. — V. ö. Révész Kálmán: A kassai református főiskola. Századok. 1908. 123. és köv.
