Dr. Szabó György Piusz: Ferencrendiek A Magyar történelemben (Budapest 1921)

IV. FEJEZET. A magyar ferencesek történetének vázlata különböző rendházaik szerint

4a ferencrenidiek egyáltalában legfeljebb 1224 és 1226 között jöttek be. (Lehet, hogy csak 1228-ban. Egészen biztos történelmi adatunk csak erről az évről van.) Ezek szerint Turóczy László jez*uita-atya adata,

57

9 hogy t. i. az egri convent 1210 és 1225 között létesült, sem nyugszik egészen biztos alapon, ámbár, ha a ferencrendiek csakugyan már 1224 és 1226 között bejöttek Magyarországba (ami nem tagadható feltétlenül), éppen nem lehetetlen, hogy Esztergom után Egerben is már 1225-ben volt helyük, ahol fejüket lehajthatták. (Thuróczy nézete tehát nem utasítható csak úgy egész egyszerűen, könnyedén vissza.) Farkas Seraphinus szerint az egri conventet II. Kilit, egri püspök, alapította 1228-ban.

58

0 Azt hisszük, ehhez az adathoz a kétkedésnek, a cáfolásnak már egy szava sem férhet. Azt is megdönthetetlen állításnak vesszük, hogy a ferenceseknek első házuk Magyarországon nem az egri, hanem az esztergomi volt, mert hisz az Árpád-korban a magyarországi ferencrendi rendtartományt (őrséget) 1239-ig nem A gr i en si s-nek, hanem Strigoniensi s-nek hívták.

58

1 (1239-től fogva a Provinciáé Hungáriáé név alatt szerepelt.) Az 1260-iki narbonnei egyetemes káptalan fabuláján már nemcsak az egri convent, hanem az egri őrség is meg van említve.

58

2 Mindezek szerint az egri ház a ferenceseknek magyarországi székhelyei között ősiségre a második helyet foglalja el. (1228-ban alakult előbb az esztergomi, azután az egri ház.) Nagy Béninél az egri conventről adatokat találunk feljegyezve az 1347, az 1359 és az 1401-ik évről.

58

3 1692 körül az egri minorita-conventualisok és salvatorianus ferencrendiek közt vita támadt a praecedentia (az elsőbbség) miatt. A vitát az ekkor még Kassán székdő egri püspök: Fenesy György (1687—1699) és az ő szentszéke 1696 jan. 3-án a saivatorianusok javára döntötte el, még pedig VI. Sándor pápa bullájának alapján, mely megerősítette IV. Jenő pápának azt az intézkedését, hogy (1444-ben) a conventualisokat az egri conventből eltávolította és e conventet az observansoknak adta, továbbá annak a ténynek az alapján, hogy az observansok (saivatorianusok) az egri conventet 1444-től 1596-ig, vagyis míg csak a török Egert el nem foglalta, szakadatlanul bírták. Fridrich Orbán, ki a püspök döntését közli, az e döntésben foglalt adatokat helybenhagyja. A püspök döntése részben tévedésen alapult. Mert tegyük fel, hogy IV. Jenő pápa valóban elvette a conventualisoktól az egri conventet és az obser57

9 ld. Fridrich: i. Ji. — Nagy Béai: i. h. 69

0 Nagy Béni: A mar. fer. a XVI. sz. e. f. 535—538. is II. Kilit püspököt említi, mint alapítót. — Kilit (Cletus), e néven Il-ik, Pray. Spec. I. 203., 204. szerint 1224-től 1244- vagy 1245-ig volt Eger püspöke. 58

1 Nagy Béni: A fer. szeffiLetm. i. h. 08

2 Wadding. Id. Nagy Béni: i. h. 58

3 I. k